Staffan von Arbin, a Göteborgi Egyetem régésze nemzetközi csapatával megerősítette, hogy a Svédország nyugati partjainál korábban felfedezett ágyú a 14. századból származik – írja az Arkeonews. A szakértők külön tanulmányban részletezik a fegyvert, a kutatók szerint a tárgy lehet Európa legrégebbi hajóágyúja.
A leletet 2001-ben találta meg egy sportbúvár 20 méteres mélységben a Göteborgtól északnyugatra fekvő Marstrandnál, amely a korszakban fontos hajózási csomópont volt. Az ágyú kisméretű, elöltöltős, és öntött rézötvözetből készült. A felfedező eleinte nem ismerte fel a tárgy jelentőségét, ám később értesítette a Göteborgi Tengerészeti Múzeumot.
A szakértők most úgy vélik, az ágyút egy hajón használták, nem pedig rakományként szállítottak, mivel egy töltetdarabot is azonosítottak benne. Ez azt jelenti, hogy elsüllyedésekor a fegyver készen állt a lövésre.
„A töltet megmaradt maradványainak köszönhetően, szénizotópos kormeghatározás segítségével sikerült megállapítani a lelet korát” – mondta Von Arbin. Az adatok alapján az ágyú a 14. századból származik.
Részben magyarországi alapanyagból készült
A kutatók 3D-s képalkotással dokumentálták a leletet, anyagát pedig kémiai elemzés alá vetették. Az ötvözet körülbelül 14 tömegszázalék ólmot és csak kis mennyiségű ónt tartalmaz. A csapat szerint ez az összeállítás messze nem volt optimális az ágyúöntéshez, a fegyver pedig valószínűleg használhatatlanná vált volna, ha hosszabb ideig intenzíven használják.
„Nyilvánvaló, hogy az ágyút öntő személy nem rendelkezett a szükséges ismeretekkel, és nem volt tudatában a különböző rézötvözetek tulajdonságaival” – emelte ki Von Arbin. A szakértő szerint ez arra utal, hogy az ágyúöntés művészetét ekkoriban még nem teljesen sajátították el, nagyrészt próbálgatások zajlottak.
A településen a 14. században kezdődött meg a rézbányászat, a felfedezés jól megmutatja a város korabeli jelentőségét. Az ólom valószínűleg Angliából vagy a Lengyelország és Csehország közötti határvidékről származott.
A késő középkorban megjelent ágyúk komoly taktikai előnyt jelentettek a tengeri csatákban. Egy idő után a kereskedelmi hajókat is felfegyverezték, hogy védekezni tudjanak a kalózokkal szemben.
Az új eredmények sokat elárulnak a korabeli technológiákról. A marstrandi ágyúhoz hasonló, tölcséres fegyverek használatát jellemzően a 15-16. századra teszik, a felfedezés viszont azt mutatja, hogy a típus már a 14. században is létezett.
A csapat következő célja az ágyúhoz tartozó hajóroncs megtalálása. Igaz, Von Arbin szerint a maradványok valószínűleg jelentősen roncsolódtak és szétszóródtak.
