I. Szulejmán oszmán szultán 482 éve, 1541. augusztus 29-én foglalta el Buda várát. Az eset tragikus következményeként Magyarországon kezdetét vette a több mint 150 évig tartó török hódoltság – írja Rubicon.
Az 1526-os mohácsi vereség után az ország két részre szakadt: II. Lajos kijelölt örökös nélkül halt meg, az új uralkodó személyéről nem tudtak megegyezni, így nyugaton a Habsburg I. Ferdinánd, keleten pedig Szapolyai János, korábbi erdélyi vajda lett a király. Szapolyai halála után a megállapodások szerint Ferdinánd keze alatt kellett volna egyesülnie, a keleti király azonban inkább fiát jelölte meg örökösként, így 1540-ben Szapolyai János Zsigmond került trónra.
A Wilhelm von Roggendorf tábornok vezette had május 4-től egészen augusztus 20-ig ostromolta a királyi székvárost, ám végül vereséget szenvedtek a Budát védő magyarok, és az őket támogató török-tatár csapatok ellen.
Mindeközben Szulejmán főerői is úton voltak Buda felé, hogy segítsenek megvédeni János Zsigmond trónját, ők azonban csak augusztus 26-án, az ostrom lezárta után érkeztek meg. Az oszmánok azonban csak látszólag voltak a magyarok szövetségesei: augusztus 29-én Szulejmán janicsárjai észrevétlenül beszivárogtak Buda kapuin, és hatalmukba kerítették a várat.
A szultán ezután az ország középsői területeit saját fennhatósága alá vonta, így Magyarország három részre szakadt: a Habsburgok uralta királyi Magyarországra, a Szapolyai országrészéből kialakuló Erdélyi Fejedelemségre, valamint az Oszmán Birodalom részévé váló, török uralta területre.
A török hódoltság több mint 150 éven keresztül, 1699-ig állt fenn, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig.
