A dél-afrikai Mponeng a világ legmélyebb bányája, a helyszínen aranyat nyernek ki – írja az IFLScience. A bánya mintegy 4 kilométerrel a felszín alatt húzódik.
Az extrém környezetben nem egyszerű a munka.
Az aknák annyira mélyen húzódnak, hogy a Föld geotermikus energiája is jól érezhető, a helyi kőzetek hőmérséklete a 60 Celsius-fokot is meghaladhatja. A bányászokat egy hűtőberendezéssel kombinált szellőzőrendszer, valamint jég és hideg vizes iszap védi a forróságtól, de így is szélsőségesen meleg van. A dolgozók váltott műszakban végzik a feladatukat, hogy mérséklődjön a veszély.
A barotrauma, azaz a dekompressziós betegség is kockázatot jelent, ez akkor alakul ki, amikor valaki egy magas nyomású helyről gyorsan alacsony nyomású helyre kerül. Ez napjainkban főként a búvárokat, a repülősöket és az űrhajósokat fenyegeti, a bányászok esetében a gyors felszínre kerülés okozhat veszélyt.
A dél-afrikai Gauteng tartományban, ahol a Mponeng is fekszik, az idők során jelentősen kimerítették a felszínhez közelebbi aranykészleteket, a bányászat ezért nyújtózkodik egyre mélyebbre. A Mponeng járatainak hihetetlen terhelést kell kibírniuk, és az alkalmankénti földrengéseknek is ellen kell állniuk, ezért folyamatos karbantartást igényelnek. A bányából naponta 6400 tonna kőzetet távolítanak el nagy mennyiségű robbanóanyag segítségével.
A Mponeng amellett, hogy fontos aranylelőhely, izgalmas tudományos felfedezések helyszíne is. 2006-ban itt találták meg az első ismert organizmust, amely a napsugárzástól függetlenül él. A létforma a radioaktivitásból nyer ki energiát, hasonló organizmusok akár más égitesteken is kifejlődhettek.
