Újabb vírusról érkező hírek borzolják az európai laikusok idegeit, ezúttal a majomhimlő bukkant fel hirtelen kontinensünkön és az Egyesült Államokban: eddig hét nyugati ország érintettsége ismert, körülbelül összesen 70 megbetegedés (viszonylag gyorsan változik a helyzet és egyre több országból jelentenek eseteket). Az Afrikára, annak is tipikusan trópusi régióira jellemző, állatról emberre terjedő vírus (zoonózis) nem ismeretlen a nyugati világban, korábban is voltak behurcolt esetek, de ez most némileg más.
Fontos mindenek előtt, hogy semmiképp ne hasonlítsuk a koronavírushoz. A majomhimlő kórokozója egy emberről-emberre nehezen terjedő vírus, igen nagy valószínűséggel nem várhatók komolyabb esetszámok
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa.
Ami itt érdekes, hogy egyelőre a fertőzések forrása és mintázata nem, vagy csak részben ismert, és a megbetegedések nem köthetők egymáshoz. Nagy erőkkel zajlik a járványügyi nyomozás.
Állatról emberre
A majomhimlő kórokozója egy számos taggal rendelkező víruscsalád, a Poxviridae tagja, ezen belül is az úgynevezett Orthopoxvirusok közé tartozik. A rettegett hírű feketehimlő közeli rokona, hasonló tünetekkel, viszont sokkal enyhébb megbetegedést okoz. Mióta az 1980-as évektől a feketehimlőt sikerült kiirtani, a majomhimlő vált a legfontosabb, embereket is érintő himlővírussá.
Elsősorban állatról terjed emberre, legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, köreikben tünetmentesen terjed és marad fenn.
A vírust 1958-as felfedezése után először 1970-ben mutatták ki emberben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, azóta szórványosan megjelenő eseteket összesen 11 afrikai országból jelentettek. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, több száz megbetegedést regisztráltak.
Egy súlyosabb és egy enyhébb variáns
A majomhimlő vírusnak két, genetikailag elkülöníthető „változatát” ismerjük, a kongó-medencei és a nyugat-afrikai variánst. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjed, utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé hatékonyan fertőz emberről emberre. A virológus kiemeli:
A járvány forrásaként szolgáló állat fertőző vérével, testváladékaival adja át a betegséget, vagy majmok esetében a kiütéseivel, testváladékaival történő érintkezés során fertőz. Hasonló módon terjed emberek között is, ám itt a vírust átviheti bármilyen anyag, ami a kiütéssel érintkezett – ruha, ágynemű, törölköző stb.
Az emberek között is fertőz testváladékokkal, és csepfertőzéssel is terjed, ám utóbbi volumene köszönőviszonyban nincs azzal, amit a Covid kapcsán megismertünk: hosszú és közeli együttlét kell hozzá, ez a fertőzési út így elsősorban például családon belül állhat fenn.
Megduzzadó és kifakadó fekélyek
Az első tünetek a fertőzés után 5-13 nappal jelentkeznek: fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izomfájás, hátfájás stb. Ekkor még sok más betegséggel összekeverhetjük, majd a láz megjelenését követően, 1-3 napon belül megjelennek a tipikus jelek.
Kiütések jelennek meg főleg az arcon és a végtagokon, amelyek kiemelkednek, feltelnek, majd kifakadnak és leszáradnak. Célzott terápia nincs a majomhimlő ellen, csak tüneti kezelés, illetve a jó hír: az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon ellen is.
A közeli jövőben várhatóan újabb esetek is napvilágra kerülnek, jelenleg nagyon komoly kutatómunka folyik. Kemenesi Gábor ismételten hangsúlyozza:
megnyugtató, hogy jelen tudásunk alapján egy emberről emberre nehezen terjedő vírussal állunk szemben, és annak is az enyhébb megbetegedést okozó variánsával.
Szakértők tehát nem számítanak az esetszámok jelentős növekedésére, és azt is érdemes számításba venni, hogy Afrikával ellentétben a nyugati világban biztosított fejlett egészségügyi háttér van, így az érintettek kezelése is jól biztosított.
