Noha az antiszociális személyiségzavar, köznapi nevén a pszichopátia, viszonylag gyakori, rengeteg mítosz övezi, a laikusok többsége pedig csak a filmekből szerez információt a pszichopatákról. Ez problémás lehet, hiszen a popkultúrában gyakran helytelen képet festenek a zavarról.
Egy 2013-as tanulmányban Samuel Leistedt, az Université Libre de Bruxelles munkatársa és kollégái 400 filmet vizsgáltak meg, hogy megállapítsák, melyik alkotásban jelenítették meg a legjobban a pszichopátiát – írja az IFLScience. A csapat 1915-től kezdődően 105 férfi és 21 női karaktert azonosított, akik pszichopatáknak tekinthetők. A szakértők szerint egyes esetekben a személyiségzavart igen pontosan jelenítették meg.
A kutatók kiemelték, hogy a filmekből ismert leghíresebb pszichopaták közül sok valójában pszichotikus. Ilyen többek között az 1960-as Psycho Norman Batese, illetve az 1976-is Taxisofőr Travis Bickelje.
A csapat szerint a karakter idiopátiás pszichopátiában szenvedhet, képtelen a szeretetre, nem ismeri a szégyent és a lelkiismeret-furdalást, nincs benne empátia, könyörtelen, és nem tud tanulni a korábbi tapasztalataiból.
A tanulmányban a Henry: Egy sorozatgyilkos portréja című, 1986-ban bemutatott filmet is kiemelik. Ebben igen jól ábrázolták Henryt, érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy alakja egy valódi sorozatgyilkoson, Henry Lee Lucason alapul. Mint írják, ebben a filmben különösen érdekes a káosz és az instabilitás a pszichopata életében.
A kutatók arra is rávilágítottak, hogy számos híres filmbeli „pszichopata” nem felel meg annak, amivel a pszichiáterek a való életben találkozhatnak. Ilyen az először az 1991-es A bárányok hallgatnakban feltűnő Hannibal Lecter, akit a szakértők inkább karikatúrának tekintenek.
Bár Leistedt és kollégái szerint a filmekben a személyiségzavart sok esetben pontatlanul ábrázolják, vannak kifejezetten jó megjelenítések, amelyek a társadalom számára is hasznosak lehetnek.