Varga Jennifer / 24.hu
Tudomány koronavírus

Félreértik az oltásellenesek Karikó Katalin kommentjét

Érdekes képernyőkép terjed Karikó Katalinról az interneten: a printscreen tanúsága szerint a kutató azzal nyugtat egy a fertőzésen átesett, de oltatlan embert, hogy így is védett, hiába csökken az ellenanyag-szintje. Ez a jelenlegi ajánlásokkal erősen szembemegy, ráadásul úgy tűnhet, hogy a szakértő az oltás ellen javasol, így az oltásellenesek már most lelkesen osztják a közösségi médiában. Felkerestük Karikó Katalint, ő nem válaszolt a kérdéseinkre, de Kemenesi Gábor virológust sikerült elkapnunk szakmai véleményére.

A kommentek között egyébként egy hölgy érdeklődik afelől, hogy ha az ellenanyag-szintje csökken fertőzés után, az aggodalomra adhat-e okot, oltasson-e, Karikó Katalin mit javasol. Valószínűleg eddig nem oltatott, bár ezt csak a dátumokból lehet kikövetkeztetni. A professzor válasza a következő:

Lenke, védve vagy, nyugodjál meg. 6 hónap alatt kb. 90 százalákkal csökken majd az ellenanyag szint, de még akkor is védve leszel, sőt, akkor is, ha már nem mérhető, mert ha már egyszer kimutatható volt az ellenanyag, akkor az azt termelő B sejtek memória verziója benned kering és ha jön a vírus, akkor újra termel ellenanyagot.

Kemenesi Gábor szerint az alapvető probléma az, hogy a védettségre az emberek hajlamosak az igen-nem tengelyen gondolni: valaki vagy védett a koronavírussal szemben, vagy pedig nem. A dolog azonban (szerencsére) nem ilyen egyszerű: a védettség több, egymás felett-alatt mozgó skálából áll, amelyek egysége adja meg azt, valaki mennyire védett a fertőződéssel és a súlyos betegséggel szemben.

A védelem első síkja az antitestes, amelyet a legegyszerűbb mérni, és ebből kiindulva ez is a leggyakrabban használt a tanulmányokban, a mindennapokban is. az antitestes védelem az első komponense a védelmi rendszerünknek, egyből leköti, semlegesíti a behatolót. A második sík a sejtes immunitás, ami képes mediálni a már bejutott vírusok elleni védekezést és azok legyőzését. Nagyon leegyszerűsítve: az antitestek felelnek azért, hogy a vírus lepattanjon a szervezetről, illetve nagyon hamar hatástalanításra kerüljön, a sejtes immunitás pedig már abban játszik szerepet, milyen jól, milyen hamar gyűrjük le a bejutott kórokozót, hogyan viseljük a betegséget. Hosszú távon az utóbbi az igazán hatékony, ez véd a súlyos betegség és a halálozás ellen. Nehéz azonban mérni, így kevesebbet is beszélünk róla.

„Játsszunk el egy gondolatkísérlettel: ha egyáltalán nincs antitest a szervezetünkben, sejtes védettségünk azonban van, akkor a vírusok be tudnak hatolni a testbe. Ekkor azonban bizonyos T-sejtek a B-sejteknek jelzik, hogy ideje dolgozni, az pedig elkezdi ontani magából a már korábban megtanult vírusellenes antitestetket míg másik T-sejtek elkezdik irtani a fertőzött sejteket, és megakadályozzák, hogy a vírus messzire jusson a szervezetben, lényegében a súlyos megbetegedést előzik meg” – mondta a virológus.

Felhívta a figyelmet: a köztudatba rosszul ivódott be, nemcsak az antitestek száma számít a védettség esetében.

Ezek, nagyon leegyszerűsítve abban segítenek, hogy a fertőzés meg se történhessen. Nagyon széles a skála, amin az immunrendszer védelmi mechanizmusai mozognak.

De miért érdemes akkor oltatni? Karikó Katalin – egyébként saját oldalán közzétett – kommentje megállja a helyét, ha egyéni szinten nézzük a helyzetet, a vakcinákra azonban azért van szükség, mert társadalmi szinten kell megállítanunk a járványt. A járványtan és a pandémia maga nem egyéni, hanem társadalmi probléma. Ha vakcinák segítségével nem enyhítjük a járványt, újabb és újabb variánsok alakulnak majd ki – ahogy Kemenesi Gábor fogalmazott: egy viharban vagyunk, és ha ez elül, akkor lehet jósolgatni a későbbi oltási gyakoriságról és szükségességről. Addig azonban az első számú feladatunk az, hogy enyhítsük a járványt, lassítsuk a terjedést, minél hatékonyabb egyéni védelmi szinttel, itt jönnek szóba az ismétlő oltások.

Karikó Katalin tehát valószínűleg nem oltásellenességre biztat posztjában, egyszerűen csak az egyén szintjén értelmezi a védettség fogalmát, nem pedig társadalmi vetületben – Kemenesi Gábor is egyetért vele, de fontos kontextust is tenni mögé.

Frissítés: sikerült elérnünk Karikó Katalint is, aki szintén elmondta: az antitestek magas száma azt jelenti, hogy a vírus kevesebb eséllyel jut be a szervezetbe, hiszen jó eséllyel már a nyálban és az orrnyálkahártyán is van belőle bőven. Az, hogy mennyire lesz beteg az ember, valószínűleg a kapott vírusdózistól függ, illetve attól, hogy az egészségi állapota milyen. Az asztma, más légúti betegségek, a magas vérnyomás, a keringési és vesebetegségek mind súlyosbító tényezők lehetnek. Az oltások felvétele elsősorban a körülöttünk lévő oltatlanok védelmében fontos, illetve, ha valaki alapbetegséggel rendelkezik, természetesen saját magát is védi velük.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.