Ekaterina ANISIMOVA / AFP
Tudomány zöldövezet

Ezt kell tennünk, ha meg akarjuk védeni a Földet

Amikor a természet pusztulásáról és a globális felmelegedésről van szó, a tudomány és a sajtó is hajlamos a negatívumokra, az elkeserítő jövőre fókuszálni. Ennek a szemléletnek is köszönhető, hogy egyre többen igénylik a változást. Ebben a cikkben ugyanakkor a környezeti krízis lehetséges megoldásai révén egy pozitívabb jövőt rajzolunk meg.

A bolygó átalakulása nem csupán a természetet fenyegeti: a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése olyan komplex folyamatok, amelyek közvetve vagy közvetlenül az emberiséget is veszélybe sodorják. A szélsőséges időjárási eseményektől az élelmiszerhiányon és a betegségeken át a tömeges migrációig a változások számtalan módon érintik a fajunkat.

Nem csoda, hogy a kutatók régóta hangsúlyozzák a környezeti válság orvoslásának fontosságát, és a téma napjainkra a közéletben is hangsúlyossá vált. Noha a kilátások nem túl kedvezők, hiszen az adatok alapján az emberiség egyelőre nem tesz eleget a káros hatások mérsékléséért, az mindenképp bizakodásra ad okot, hogy egyre több jelenlegi és jövőbeli választópolgár követel lépéseket, így helyezve nyomást a döntéshozókra.

Bár a téma boncolgatásakor gyakran a rossz kilátásokra koncentrálunk, ezúttal egy kifejezetten pozitív forgatókönyvet mutatunk be.

Milyen eszközökkel küzdhetnénk hatékonyan a bolygó átalakulása ellen?

Az évek során a kutatók és a mérnökök megannyi módszert javasoltak, melyek hozzájárulhatnak a környezeti krízis enyhítéséhez. Az első és legfontosabb az lenne, hogy minél gyorsabban és nagyobb mértékben – lehetőleg nullára – csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel, ha az éghajlati átalakulást nem is semlegesíthetnénk azonnal, gátat szabhatnánk a felmelegedésnek.

van Nikiforov / ANADOLU AGENCY / AFP Szmogtakaró borítja az oroszországi Kharyyalakh falut az erdőtüzek miatt.

Modern, urbanizálódott világunkban sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a természettől függünk. A biodiverzitás szempontjából az elsődleges feladat az, hogy a lehető legnagyobb területeket helyezzük védelem alá.

Teljesen le kell mondanunk a szénről

Tudományos konszenzus, hogy az emberi tevékenység jelentős hatást gyakorol az éghajlatra. A legnagyobb problémát a fosszilis energiahordozók, így a szén vagy az olaj használatával felszabaduló, üvegházhatású gázok okozzák. A klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb lépése éppen ezért az energetikai szektor megreformálása.

A megújuló energiaforrásokat, így a szél-, nap- és vízenergiát egyre hatékonyabban és egyre több helyen alkalmazzák – igaz, az átállás egyelőre nem elég gyors. Biztató, hogy a zöld energiák használata folyamatosan olcsóbbá válik, míg a fosszilis tüzelőanyagok egyre kevésbé gazdaságosak.

Az már most látható, hogy korábbi energiaforrásaink elhagyása nem lesz problémamentes. Az egyik legfőbb kihívást az jelenti, hogy a megújuló technológiák működtetéséhez a hagyományosnál jóval több helyre van szükség. Egy korábbi szénerőmű szélfarmmal történő leváltásához például új területeket kell átadni az energiatermelésnek, ami környezeti aggályokat vet fel, arról nem is beszélve, hogy az új erőművek a zajszennyezésük révén nemcsak az élővilágot, hanem a közeli lakosságot is zavarhatják.

BAY ISMOYO / AFP Füst száll fel a cilegoni Suralaya szénerőmű kéményeiből.

Szerencsére folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel a fenti problémát orvosolhatják. Egyes szakértők a partoktól távol lebegő szélfarmokat álmodtak meg, többen pedig az óceánok és a tengerek erejét kihasználó árapályerőművekben látják a jövőt. Ami a napenergiát illeti: rengeteg mérnök dolgozik azon, hogy a fotovoltaikus technológia minél több felületen jelenhessen meg az épületek homlokzatától a járművek tetején át az útburkolatokig.

Az sem zárható ki, hogy a jövőben az űrben, Föld körül keringő napelemekkel állíthatjuk elő az áramot.

Ezekkel a megoldásokkal tovább enyhíthetjük az alternatív energia használatának negatív következményeit.

Az üvegházhatás csökkentésében a kibocsátás mérséklése mellett ígéretes terület a karbonelnyelés is. A légköri szén-dioxid berendezésekkel történő kivonása egyelőre nagyon költséges, igaz, így is léteznek már ilyen üzemek, sokan pedig nagy potenciált látnak a technológiában. Ehhez képest jóval egyszerűbb, olcsóbb és kivitelezhetőbb megoldás az erdők telepítése, ami a karbonmegkötés mellett a természet regenerálódásához is hozzájárulhat.

Megreformált közlekedés

Az átállásnak nem csupán az energiatermelésben kell lezajlania, hanem a közlekedésben is. Az elektromos autók térnyerése mellett a tömegközlekedés és a teherszállítás zöld reformjára is szükség van a szárazföldi, vízi és légi közlekedésben egyaránt, a járművek okozta emisszióhoz ugyanis az autók, hajók és repülőgépek egyaránt hozzájárulnak.

Sebastian Kahnert / picture alliance / Getty Images A drezdai Volkswagen-telephelyen naponta 35 teljesen elektromos járművet gyártanak.

A folyamatot minden bizonnyal infrastrukturális átalakulás fogja kísérni, az egykori benzinkutak helyét például elektromos töltőállomásoknak kell átvenniük, hogy az új járművek hosszabb utakon is használhatók legyenek. Egyre inkább törekszenek arra is, hogy a közlekedés energiáját egyből a felhasználás helyén, a járműveknél állítsák elő. Bizonyos gyártók már most kísérleteznek az elektromos autók beépített napelemeivel, de az ötlet a repülőknél is megjelent.

A legfőbb felelős az energetika

Az üvegházhatású gázok globális emissziójához több szektor is hozzájárul, ezek közül az energetikai a legjelentősebb, ide tartozik a közlekedés, az ipar és az épületek energiahasználata. Az Our World in Data becslése alapján ez az ágazat felelős a kibocsátás több mint 73 százalékáért. Az emisszióban a mezőgazdaság, az erdészet és a földhasználat (18,4 százalék), az ipar (5,2 százalék), illetve a hulladékgazdálkodás (3,2 százalék) is részt vesz.

A mesterséges intelligencia (MI) egyébként a környezetbarát közlekedésben különösen fontos szerepet kaphat majd. A megfelelő fejlettségi szintet elérve a részben vagy egészben MI által vezérelt járművek és közlekedési rendszerek sokkal energiatakarékosabban működhetnek, mintha teljes egészében emberek irányítanák azokat.

Elképzelhető, hogy egy nap önvezető, napelemes autók fogják uralni az utakat.

Egy ilyen forgatókönyv ráadásul nem pusztán a környezetnek lenne hasznos, az utazás egyúttal gyorsabbá és biztonságosabbá is válhatna.

Fenntartható mezőgazdaság

Az energetika mellett a mezőgazdaság a legjelentősebb kibocsátó. A hústermelés különösen nagy mennyiségű üvegházhatású gázt hoz létre: az állatok, legfőképp a szarvasmarhák, emésztésük során rengeteg metánt bocsátanak ki, gondozásuk ráadásul sok területet, vizet, energiát és takarmányt követel.

Ez az oka annak, hogy több kutató is azt javasolja, alakítsuk át diétánkat, mérsékelve az elfogyasztott hús mennyiségét, esetleg el is hagyva a bevitelt – érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy az agrár-ökoszisztémának bizonyos mértékig szüksége van haszonállatokra. Az állattenyésztésből származó hús helyett már most is sok alternatíva közül válogathatunk. A legelterjedtebbek kétségkívül a növényi fehérjék, az elmúlt években azonban a laboratóriumi körülmények között, sejtekből kitenyésztett húsokkal is elkezdtek vizsgálatokat folytatni.

Akadnak olyan szakértők is, akik szerint a szükséges proteint a rovarokból nyerhetjük ki. A megoldás előnye, hogy az ízeltlábúak fehérjetartalma magas, a haszonállatokhoz képest kimagaslóan hasznosítják a bevitt táplálékot, aránylag alacsony az emissziójuk, kevés területet és vizet igényelnek, fenntartásuk pedig az alacsony jövedelmű régiókban is megoldható.

Ding Lei / XINHUA / Xinhua / AFP Egy gazda eteti szarvasmarháit Yining megyében, Északnyugat-Kínában.

Noha az állattenyésztést az utóbbi időkben rengeteg kritika érte, a növénytermesztésben is változtatásokra van szükség. Haszonnövényeink fenntartásához például szintén sok vízre van szükség, a földművelés pedig óriási területeket foglal el, ráadásul – az állattenyésztéshez hasonlóan – egyre terjed a természet kárára.

Egyes elképzelések alapján, ahogy azt már épületeink esetében megvalósítottuk, a növénytermesztésben is el kellene kezdenünk horizontális helyett vertikális irányba is terjeszkednünk.

Kísérleti telepeken már manapság is próbálgatják a technikát, lehetséges, hogy a jövőben az ilyen, égig érő farmok teljesen megszokottak lesznek.

Vízgazdálkodás szempontjából az infrastrukturális átalakítások mellett az segíthet, ha a növénytermesztésben ellenálló fajokat vagy fajtákat választanak. Ez már csak amiatt is fontos, mert a klímaváltozás hatására sok mai mezőgazdasági területen bizonyos növények egyszerűen fenntarthatatlanok lesznek.

A mezőgazdaságnak a fentiek mellett a jövőben arra is törekednie kell, hogy kiszorítsa a mesterséges, a természetet fenyegető megoldásokat, például a káros műtrágyák vagy a rovarirtók használatát. Ezek a technológiák hosszabb távon sokszor épp az agráriumnak, és így az emberiségnek okozhatnak gondot, a beporzók számának csökkenése például megnehezítheti egyes haszonnövények termesztését.

A természet egészségétől függünk

Nem a beporzók jelentik az egyetlen bizonyítékot arra, hogy a legmodernebb társadalmak is a természetre támaszkodnak. Az élővilág tápanyagforrásként vagy az idegenforgalom révén sok térségben az emberek megélhetését adja; az erdők képesek szabályozni az éghajlatot, védeni az áradások és földcsuszamlások ellen; a természetes környezet ráadásul az emberi jólétnek is kedvez.

JOSH EDELSON / AFP Tűzoltók beszélik át az oltási terveket a Twin Bridges-i tűzvészben, Kaliforniában 2021. augusztus 29-én.

A vadonba már csak azért sem jó ötlet még inkább benyomulnunk, mert olyan kórokozók rejtőzhetnek a mélyén, amelyek az emberre is átterjedhetnek – gondoljunk csak a koronavírusra.

Nem véletlenül hangoztatja sok kutató, hogy az ember egészsége nagyban függ a természet egészségétől.

A szakértők úgy vélik, hogy a legtöbbet a minél nagyobb védett területek kialakításával, illetve az erdőirtás és az emberi terjeszkedés csökkentésével tehetjük. Azonosítani kell és meg kell óvni a veszélyeztetett fajokat, valamint törekednünk kell a természetes állapotok visszaállítására – utóbbi folyamatnak az invazív fajok kiszorítása, a regionálisan kipusztult fajok visszatelepítése vagy az emberi tevékenység mérséklése egyaránt a része lehet.

A fenyegetett fajok védelméhez a terepen folyó munka mellett a tenyésztési programok is hozzájárulhatnak. Manapság az efféle projektek számára az olyan nem hagyományos technológiák is komoly segítséget jelentenek, mint a genetika vagy a mesterséges megtermékenyítés. Akadnak olyan kutatók is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a génszerkesztő technológiák idővel a természetvédelem sikeréhez is hozzá fognak járulni.

Ellenállóvá kell válnunk

Az éghajlati átalakulás és a biodiverzitási krízis hatásai már most kimutathatók. Számos kulcsfontosságú élőhely a hozzá kapcsolódó közösségekkel együtt egyre pusztul, a bolygó folyamatosan melegedik, olvadnak az állandó jégtömegek, emelkedik a tengerek szintje, és nő a szélsőséges időjárási események gyakorisága, illetve intenzitása. A kutatók szerint amennyiben gyors és drasztikus lépésekkel el is érjük a zéró kibocsátást, és megállítjuk a természet pusztulását, a Föld megváltozásának bizonyos következményeivel így is szembe kell nézniük a mostani és a későbbi generációknak.

Ez azt jelenti, hogy az emberiségnek alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, növelnie kell az ellenállóságát.

Saját fajunk védelmének érdekében csökkentenünk kell a jövőbeli gazdasági és társadalmi károkat, a cél elérésében pedig épp a természet jelenthet komoly segítséget.

A városokban az okosépületekkel és a zöldfelületekkel mérsékelhetjük az extrém hőhullámok veszélyét. A szárazságok ellen az újragondolt vízelosztási rendszerek és vízhasználat mellett növényekkel védekezhetünk, melyek a földcsuszamlások kockázatát is mérséklik. Az erdőtüzek által egyre súlyosabban sújtott Kaliforniában a kutatások azt is kimutatták, hogy a jobb erdőgazdálkodással csökkenthető a nagyobb lángok kialakulásának esélye.

Kapcsolódó
Haldoklik az Eufrátesz, milliókat fenyeget a vízhiány
Rég nem látott aszály sújtja a Mediterráneum keleti részét.

A tengerszint emelkedéséhez való alkalmazkodás különösen fontos lesz, hiszen többszáz millió ember él jelenleg fenyegetett területen. A veszélyeztetett települések között olyan nagyvárosokat is találni, mint New York, Rio de Janeiro, Amszterdam, Isztambul, Fokváros, Sanghaj, Kanton vagy Melbourne. A szakértők úgy vélik, hogy a speciális gátrendszerek létrehozásával, illetve a természetes infrastruktúra, így a szigetek, korallzátonyok, mangrove erdők és sós lápok helyreállításával orvosolhatók a tengerszint-emelkedés okozta problémák.

Az ellenállóság kiépítésekor nélkülözhetetlen, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országok támogassák a szegényebb régiókat. Ha ez nem történik meg, az érintett térségekben különösen súlyos következményekkel jár majd a környezet átalakulása, ami helyi konfliktusokhoz, vízhiányhoz és éhínségekhez vezethet. Ez olyan migrációs hullámot indíthat el, amely már a gazdagabb államokat sem kíméli.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.