Jelenlegi technológiánkkal évezredekbe telne eljuttatni egy űreszközt a legközelebbi idegen csillagrendszerhez, az Alfa Centaurihoz. A Breakthrough Initiatives ugyanakkor azon dolgozik, hogy évtizedekre rövidítse az utazást. Egy új tanulmányban Chathura Bandutunga, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái azt írják, a projekt egyik fő akadálya már mostani technológiánkkal is áthidalható – számol be az IFLScience.
Minél nehezebb egy objektum, annál nehezebb felgyorsítani, különösen, ha a cél a fénysebesség megközelítése. Az Alfa Centauri a legközelebbi idegen rendszer, amely nagyjából 4,27 fényévre fekszik. Ahhoz, hogy mai tudásunkkal elérjük a hármascsillagot, közel 6 ezer évre lenne szükség. Bandutunga szerint éppen ezért új módszerre van szükség a csillagközi utazáshoz.
A technológia megvalósítása természetesen nem egyszerű. Az egyik probléma az, hogy a Föld légköre torzítja a lézert, ami megnehezítheti a lehetséges űreszköz meghajtását. Egyes szakértők szerint a megoldás egy Holdra telepített állomás lehet, ennek létrehozása viszont rendkívül költséges lenne.
Bandutunga és kollégái úgy vélik, az adaptív optika segíthet. A technológiát a távcsövekben alkalmazzák, hogy ellensúlyozzák a torzítást. A kutatók szerint egy műholdra helyezett, a bolygónkra irányított lézerrel lehetne mérni, hogy milyen beállításra van szüksége a földi, űrszondát hajtó lézernek. Az eszköznek természetesen hatalmas mennyiségű energiára lenne szüksége az űreszköz megtolásához, de Bandutungáék úgy vélik, hogy csak rövid ideig kellene használni a rendszert.
A lézerrel egy legfeljebb 10 méter széles objektumot lehetne a fénysebesség 20 százalékára gyorsítani. A szonda a Nap gravitációs lassítása miatt 22 év alatt juthatna el az Alfa Centaurihoz. Fontos kiemelni, hogy az űreszköz létrehozásához még egyéb akadályokat is le kellene győzni, a szerkezetnek például olyan tükörre lenne szüksége, amely a fény 99,99 százalékát veri vissza.
