MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images
Tudomány

Űrszondát küldenének egy idegen csillagrendszerbe

Az Alfa Centauri egy három csillagból és legalább két bolygóból álló rendszer – az exobolygók a legkisebb csillag, a Proxima Centauri körül keringenek. A 4,34 fényévre fekvő Alfa Centauri a legközelebbi idegen rendszer, a szakértők pedig egy ideje vizsgálják, hogy miként küldhetnének szondát a csillagokhoz.

A legismertebb lehetséges misszió a Breakthrough Starshot, melynek lényege, hogy egy apró, napvitorlával rendelkező, lézerrel hajtott űreszközt juttassanak az Alfa Centaurihoz.

A becslések alapján az űrszonda 20 év alatt juthatna el a rendszerbe. Összehasonlításképp: egy hagyományos meghajtású rakéta 30 ezer év alatt tehetné meg az utat.

A projektben Avi Loeb is részt vesz, akinek a közelmúltban Földönkívüli címmel jelent meg egy könyve. A szakember szerint egy hasonló, idegenek által épített fényvitorla suhanhatott át néhány éve a Naprendszeren.

Kapcsolódó
Önteltség lenne azt hinni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban
Avi Loeb, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének vezetője szerint 2017-ben egy idegen szerkezet haladhatott át a Naprendszeren. Interjú.

A tervezett küldetés mögött álló Breakthrough Initiatives minden évben Breakthrough Discuss néven rendez konferenciát Jurij Gagarin első űrrepülésének évfordulóján. A 2021-es rendezvény középpontjában az Alfa Centauri állt – írja az IFLScience.

A konferencia első napján a rendszer megfigyeléseinek adatait mutatták be. Egyes kutatók szerint a helyi bolygókon akár az élet is kialakulhatott, a Breakthrough Listen SETI (földön kívüli intelligencia keresése) projektben ráadásul izgalmas rádiójeleket is észleltek az Alfa Centaurinál.

A második napon már a technológiai kérdésekkel foglalkoztak: azzal, hogy hogyan juttathatnának egy űreszközt a rendszerbe, illetve hogy miként kommunikálhatnának vele. Artur Davoyan, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint jelenleg is vizsgálják, hogy hogyan lehetne létrehozni a napvitorlás szondát, a meghajtásához szükséges erős lézert, illetve hogy miként kommunikálhatnának a távol járó űreszközzel.

Bár a misszió nem feltétlenül fog megvalósulni, a Breakthrough Starshot keretében olyan munka folyik, amely elősegítheti a Naprendszer gyors feltérképezését. Davoyan például egy olyan, csupán 1 grammos, jelenlegi technológiánkkal is megépíthető rendszer lehetőségét vetette fel, amelyben a nanoszonda és a napvitorla egy és ugyanaz. Egy ilyen űreszköz egyetlen hónap alatt érhetné el a Marsot.

Michael Paluszek, a Princeton Satellite Systems igazgatója egy másik, hosszabb küldetés ötletével állt elő. Elképzelésének lényege, hogy a nukleáris fúzió energiáját felhasználva küldjenek el egy nagyobb űreszközt az Alfa Centaurihoz. (A nukleáris fúzió hatékony megvalósításához egyre közelebb kerül az emberiség.) A megoldással nagyjából 400 év alatt érhetne el a szonda a közeli rendszerbe, ami a 30 ezer éves úthoz képest kifejezetten rövid időnek számít.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.