Tudomány

Románokkal harcolva halt meg a válogatott első kapitánya

A dualista Magyarországon egymás után születtek a sportegyletek, a századforduló évtizedeit szó szerint nevezhetjük a sportpolihisztorok korának. Ilyen, kiemelkedő sportoló volt az 1875-ben született Gillemot Ferenc: pályafutása a reálgimnáziumban kezdődött, ahol Hajós Alfréd padtársaként szívta magába a tudást, sőt egy ideig egy focicsapatban is játszottak.

Kerékpárral kezdte, 20 esztendősen, első 100 kilométeres országúti versenyét meg is nyerte, ő volt az első magyar atléta, aki nemzetközi porondon (egy mérföldes futás) diadalmaskodott, de indult birkózóversenyeken, és evezésben is sikereket ért el – derül ki a Múlt-kor.hu cikkéből. Kitartására, versenyszellemére jellemző, hogy az egyik versenyen

a többiekénél jó 8-10 kilóval nehezebb, 20 kilós kerékpárral állt rajthoz, mégis megnyerte. Utána még aznap rajthoz állt egy atlétikai versenyen, majd lejátszott egy futballmérkőzést.

Az első kapitány

A foci gyakorlatilag a kezdetektől élete része volt, Gillemot játékosként részt vett az első hivatlos magyar mérkőzésen 1897. május 5-én. A Budapesti Torna Clubban, majd a Műegyetemi Football Clubban játszott, az óbudai klub egyik alapítója volt. Az MLSZ 190-es megalakításánál pedig alelnöknek, később főtitkárnak választották.

Sőt, ő lett az első magyar szövetségi kapitány is 1902-ben. A tisztség korábban nem létezett, a nemzeti tizenegyet a klubok küldöttei állították össze, de nehezen jutottak dűlőre, kellett egy ember, aki a végső döntéseket meghozza. Gillemot Ferencet ekkor már tekintélyes sportszervezői munkája és sportolói karrierje tette alkalmassá.

A mestert az MLSZ 1905-ben, elsőként Magyarországon, profi futballistának nyilvánította, egyben az első hivatásos magyar labdarúgóedző címet is kiérdemelte: 11 pontból álló edzésmódszere elemei bármelyik mai modern klubban is ismerősen csengenek.

Önként jelentkezett

Pályafutását az első világháború kitörése szakította ketté. Kora alapján nem kellett volnabevonulnia, ám ő önként jelentkezett a seregbe, mondván:

Mit szólnának a sportemberek, ha itthon maradnék?

Amikor Románia 1916-ban váratlanul támadást indított Erdély ellen, Gillemot Ferenc frontkatonaként szállt szembe az ellenséggel: a Hunyad megyei Petrozsény közelében esett el 1916. november 9-én.

Kiemelt kép: a központi hatalmak katonái Bukarestben, 1916-ban. Forrás: Wikipedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.