„Már 1972-ben, fél évszázaddal ezelőtt rendeztek egy nagy ENSZ-konferenciát, ahol kinyilvánították, hogy meg kell menteni a Földet, meg kell óvni a biodiverzitást, 1992-ben ott volt a Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencia, 2001-ben is vállalta az Európai Unió, hogy megállítja a biodiverzitás csökkenését, de ezeknek a vállalásoknak eddig semmi haszna nem volt” – mondta a 24.hu-nak Dr. Báldi András tudományos tanácsadó, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.
Ezekhez képest minőségileg új szintet jelent ez a két uniós stratégia. Egyrészt sokkal bátrabb vállalásokat tesznek, és sok célkitűzés mellett szerepel az, hogy kötelező a tagállamok számára, tehát nem egyszerű ajánlásokról van szó.
Az idő tényleg sürget: eddig soha nem látott mértékben veszítjük el a természetet a fenntarthatatlan emberi tevékenység következtében. A világ vadon élő fajainak populációi az elmúlt 40 évben 60 százalékkal estek vissza. Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. Egészséges környezet mellett pedig egészséges élelmiszer is kell, hiszen becslések szerint az EU-ban közel egymillió haláleset az egészségtelen táplálkozás következménye. A biodiverzitás és a fenntartható mezőgazdaság elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberi faj túlélhessen ezen a bolygón hosszú távon is – ezt igazolja az is, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak 10,3 százaléka származik a mezőgazdaságból.
A biodiverzitás és a fenntartható mezőgazdaság is esélyt kap
A két új stratégia az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képezi, és 2030-ban szabja meg a határidőt, amire teljesülniük kell a vállalásoknak. Egyikük, a Biodiverzitás stratégia értelemszerűen a biodiverzitás fenntartására, helyreállítására helyezi a hangsúlyt, míg a Termőföldtől az asztalig stratégia (Farm to Fork Strategy) a mezőgazdaság fenntarthatóbbá, zöldebbé alakítását tűzi ki célul. A legfontosabb vállalások a következők:
- 30 százalékra növelni az EU szárazföldi és tengeri védett természeti területek kiterjedését, és ezek egyharmada fokozottan védett kell, hogy legyen.
- Legalább 25000 kilométernyi szabad áramlású folyószakaszt helyre kell állítani.
- Csökkenteni kell a biomassza energiatermelési célú égetését.
- Kötelező élőhely-helyreállítási célok bevezetése a legfontosabb ökoszisztémák, például a lápok, vizes élőhelyek, erdők és a tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében. Ezek az élőhelyek mind létfontosságúak a természeti sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás lassítása és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.
- A beporzók hanyatlását vissza kell fordítani.
- A növényvédő szerek használatát felére kell csökkenteni.
- Ugyanígy az állattartásban használt antibiotikumokból is fele ennyit szabad csak használni.
- A mezőgazdasági területek legalább 10 százalékát magas biodiverzitású tájelemmé kell visszaállítani.
- A mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kell folytatni.
Ami a konkrét vállalások mellett még kulcsfontosságú, az a támogatási rendszer: az Európai Bizottság azt is kijelentette, hogy
illetve az átalakuláshoz szükséges kutatás és innováció céljára 10 milliárd euró áll rendelkezésre. „Uniós, nemzeti és magánforrásokból érkezik majd ez a pénz. Ez nyilván nem oldja meg magát a problémát, viszont jelentős, sőt, hatalmas összeg ahhoz képest, hogy eddig nem volt konkrétan erre semmilyen összeg átcsoportosítva” – mondta Báldi András.
Az pedig, hogy nincs ilyesmire elég pénzügyi keret, egyszerűen nem igaz – épp a koronavírus-járvány mutatta meg, hogy a G20-országok képesek voltak 5000 milliárd dollárt fordítani a gazdaság újraélesztésére, de az Európai Unión belül is százmilliárdokról beszélhetünk. Nem mondhatjuk, hogy pénzhiányban szenvedünk, csak az elhatározás nincs meg.
Itthon sok a védett terület és a biogazdálkodás sem lesz nehéz
Magyarországon szerencsére magas a védett területek aránya, és sok olyan mezőgazdasági terület van, ahol tulajdonképpen bizonyos szinten biogazdálkodás folyik, vagy minimális növényvédőt és rovarirtót használnak. Egy fejlettebb infrastruktúrával és mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országban nehezebb fenntartani a természetes területeket, mint nálunk, ezért nem is meglepő, hogy itthon gazdag a természetes növény- és állatközösség. „Nagyjából 22 százalék körül áll a védett területek aránya hazánkban, ami azért nem rossz uniós összevetésben” – mondta Báldi András. „Messze van még a kitűzött 30 százaléktól, de még messzebb lehet a célnak állított 10 százalékos fokozottan védett terület.”
Ami a mezőgazdaságot illeti, a hazai agrárkultúra 25 százalékát is organikusan kellene művelni, ami annyit jelent, hogy nem használnak a termelés során „durvább” növényvédő és rovarirtó szereket, sem a mesterséges műtrágyát. „Magyarországon jelenleg 5 százalék körül van az ilyen biogazdálkodások aránya, ugyanakkor pontosan azért, mert öt-tíz évvel ezelőtt szegényes volt a mezőgazdaságunk, a vegyszerhasználat sem volt általánosan elterjedten magas, az átlagos használat még mindig jóval kisebb volt, mint nyugaton. Ezért nem biztos, hogy a 25 százalék elérése olyan nagy kihívás lesz számunkra.”
A biogazdálkodás azzal is járna, hogy a gazdák terménymennyisége, így a profitja csökken – ebben segítene az EU olyan támogatásokkal, amelyek a kieső profitot pótolnák, és lehetővé tennék a mezőgazdaság számára, hogy kevesebb hozammal ugyan, de fenntartható módon termeljen. „Ha olyan támogatási forma lesz a közpénzekből, tehát a mi adónkból, ami elősegíti, hogy a gazdák bevétele ne változzon, viszont környezetbarát termelést folytassanak, akkor mindenki jól jár” – mondta Báldi András.
A másik megoldás, ami igen biztató, de még messze nem látni, hogy beváltja-e a reményeket, az az ökológiai intenzifikáció, amikor az élővilág, a természet már meglévő folyamatait gyorsítjuk fel és kapcsoljuk vissza a mezőgazdaságba.
„Például, ha van egy hatalmas búzatáblánk, használjuk rajta a különböző kártevőirtó szereket, hogy minél több búzánk legyen, és kevesebb kártevőnk. De ha olyan élőlényeket tudunk az agrártájban magas szinten fenntartani, amelyek például megeszik a levéltetveket a búzán, akkor nincs szükség a permetezésre.”
Ez a módszer – bár egyre több helyen demonstrálták a hatékonyságát – még nem bombabiztos, főleg azért, mert nagyon területspecifikus. Hiába mutatják ki a hollandok vagy a németek, hogy az ő klímájukkal, ökoszisztémájukkal működik, könnyen lehet, hogy itthon teljesen más körülmények kellenek hozzá, vagy az is előfordulhat, hogy nem lehet elég hatékonyan alkalmazni. Ideális esetben már készültek volna hazai kutatások a témában, de a magyar ökológiai intenzifikáció megismerése egyelőre gyerekcipőben jár.
Kérdés, hogy Magyarország hogyan áll majd hozzá az EU két új stratégiájához: egyelőre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tett közzé nyilatkozatot, amiben erősen elítéli a vállalásokat, mondván, hogy a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel.
Az viszont óriási előrelépés, hogy az EU, a világ nagyhatalmai közül először vezethet be eredményeket hozó, ambiciózus biodiverzitással és mezőgazdasággal foglalkozó környezetvédelmi stratégiát.
Ha az Európai Unió ennyire zöld akar lenni, annak remélhetőleg lesz egy nagyon erős üzenete arról, hogy ezt tényleg meg lehet csinálni, egy ilyen biodiverzitási tervet meg lehet valósítani
– mondta Báldi András. Persze ahhoz, hogy ez tényleg megvalósuljon, még a tagállamoknak is meg kell egyezniük, ami nem lesz egyszerű a lobbisták, érdekszervezetek és politikai játszmák közepette.
