Tudomány

Fontos ponton haladt át a Föld

Magyarországon sok helyen 20 fokot meghaladó hőmérséklet köszönti a csillagászati tavaszt, de ez nem marad így sokáig, hétvégétől sarkvidék eredetű légtömegek idézik vissza február közepét: hó, havas eső, mínuszok és 4-6 fokos csúcshőmérsékletek jönnek.

De a tél csak néhány napra tér vissza, földünk északi sarkpontja mától egyre jobban „bólint” a nap felé, hiszen átléptük a tavaszpontot. Mit jelent ez?

Hajnali 4:50-től tavasz van

Ha elképzelünk egy gömböt, aminek bolygónk a középpontja, mint a szappanbuborék közepén lebegő porszem, akkor ez a buborék az éggömb. A földi Egyenlítőt az éggömbig tágítva megkapjuk az égi egyenlítő kör alakú vonalát.

A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika. Az ekliptika síkja pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont. Amikor pedig a Föld áthalad – vagyis 107-109 ezer kilométer/óra sebességgel inkább átsüvít – a tavaszponton, elkezdődik a tavasz.

Ez a pillanat idén március 20-án hajnali 4 óra 50 perc és 46 másodperc volt.

Győzött a fény

A mai nap pedig a tavaszi napéjegyenlőség napja:

  • A Nap – tőlünk nézve – áthalad az égi egyenlítőn, másként fogalmazva az éggömb déli feléről az északira lép át.
  • Ma az északi és a déli féltekén is ugyanannyi ideig, 12-12 órán át tart a nappal és az éjszaka.
  • Mostantól kezdve a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáknál.

A világosság már a téli napforduló óta terjeszkedik a sötétség rovására, de mostantól kerül fölénybe. Ennek oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark „bólint” kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli. Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik „felé néz”.

Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor bolygónk helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt. Ennek következménye az egyenlő hosszúságú nappal és éjszaka.

Mostantól minden nappal néhány perccel több ideig lesz világos, előbb köszön be a Nap és mind később búcsúzik. Annyira, hogy március utolsó vasárnapján esedékes az áttérés nyári időszámításra:hajnali kettő órakor a mutatót háromra kell tekerni, a dátum idén március 29.

Kiemelt kép: SEBASTIAN KAULITZKI / SCIENCE PHOT / SKX / Science Photo Library

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.