Tudomány

Úton a füstmentes jövő felé

Elérhető közelségben a füstmentes jövő! Ahogy lépésről lépésre haladunk a zöld, a kevesebb károsanyag kibocsátással vagy a kisebb egészségügyi kockázattal járó alternatívák felé, érdemes újragondolnunk a szervezetünkre hatással lévő káros szokásainkat is.

Bármilyen káros is, a világon egymilliárd ember dohányzik, és a nemzetközi előrejelzések szerint ez a szám valószínűleg a jövőben sem fog mérséklődni. A statisztika hazánkra nézve is szomorú, 2013 óta évente nagyjából 126 ezer korai elhalálozás fordul elő, amelyben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy hazánk az OECD országok között dobogós a dohányzók arányszáma tekintetében (26%).

Magyarországon kétmillió felnőtt gyújt rá rendszeresen, ezzel azonban nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Arról nem beszélve, hogy ezek az anyagok lerakódhatnak az otthonunk falaira, emellett az állott füstszag beleivódik a hajunkba és a textíliákba is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.

Ne szokj rá!

Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A füsttel állnak összefüggésben – mint az ma már köztudott – a különböző légzőszervi és az érrendszeri betegségek, de a fogaink és az ínyünk is megsínyli a káros élvezetet.

Dohányosként minél tovább folytatjuk a cigarettázást, annál többet kockáztatunk, ezért a legjobb megoldás, ha rá sem szokunk. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat.

Ha viszont már dohányzunk, akkor a legjobb a leszokást választani. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással.

A kutatások szerint tehát a cigaretta füstjében megtalálható mérgező vegyületek azok, amelyek elsősorban összefüggésbe hozhatók betegségek kialakulásával. Ezen kutatási eredményekre tekintettel a kutatók ma már olyan technológiák fejlesztésén dolgoznak, amelyeknél nincs égés, és ezáltal füst sem. Ezek közé tartoznak a különféle füstmentes technológiák, például az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle elveken működő hevítéses technológiák is.

A hevítéses technológiákról általánossággal elmondható, hogy – különböző technológiai megoldásokat használva – olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés, és így füst sem szabadul fel.

Ugyancsak füstmentes elven alapulnak az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák is, azzal a különbséggel, hogy dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Mivel ezeknél a technológiáknál nincs égés, képesek lehetnek csökkenteni a használatukkal járó káros és potenciálisan káros anyagok mennyiségét a cigarettához képest, és ezáltal a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró lehet a használatuk. Ezek az új technológiák a kutatási eredmények alapján a szén-monoxid-kibocsátás csökkentésében is jobban szerepelnek, mint a hagyományos dohánytermékek.

A témában eddig lefolytatott rövid távú kutatások eredményei bíztatók, azonban még kérdéses, hogy a különféle technológiák használata hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos kiemelni, hogy rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltér. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.

Mindazonáltal fontos tudni, hogy egyik füstmentes technológia sem kockázatmentes, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk nem ismert, másrészt ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.