Tudomány

Már csak két Celsius-fokra vagyunk a visszafordíthatatlantól

Grönlandon potenciálisan hét, az Antarktiszon öt méternyi tengerszint-emelkedéshez elegendő víz van jégbe fagyva, ám már zajlik az olvadás. Ez pedig azért különösen nagy baj, mert a jégolvadás a klímaváltozás egyik legfenyegetőbb következménye.
Korábban a témában:

Javában tart még az idei nyár, az összesítésekre még várni kell, ám a hőhullámokról, a grönlandi jégolvadásról folyamatosan érkező hírek azért beszédesek: 2019 is kemény melegeket hozott az északi féltekén. Ez pedig, ugye, együtt jár a jégtakaró olvadásával, a tengerszint emelkedésével, ami sűrűn lakott partmenti területek elárasztásával fenyeget.

Nincs pozitívum

Az ember fejében viszont csak megfordul, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedésnek lehetnek előnyös következményei is. Főként, ha tudjuk, hogy a szárazföldek 20 százaléka, 30 millió négyzetkilométer jelenleg az örök fagy birodalma, az úgynevezett permafrost.

Ha ezek az Észak-Amerikától Európán át Ázsián végighúzódó területek felolvadnának, akkor emberi megtelepedésre, mezőgazdasági művelésre alkalmassá válnának, szén-dioxidot elnyelő erdőkkel települnének be, az emberiség talán megmenekülne az éghajlatváltozás káros hatásaitól.

Kérdéseinkkel Mika János éghajlatkutatóhoz, az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanárához fordultunk. A professzor válasza összezúzza a laikus reményt, mielőtt belemerülnénk a részletekbe, röviden és tömören:

az olvadás lényeges pozitívummal nem jár, káros hatásai azonban rendkívül súlyosak lehetnek.

Hasznosíthatatlan marad

Kezdjük a permafroszttal. Az ipari forradalom előtti értékhez képest bolygónk éves átlaghőmérséklete mára egy fokkal emelkedett. Ennek következtében kétmillió négyzetkilométernyi fagyott talaj olvadt fel, ami esetünkben azt jelenti: legalább a nyár folyamán vizenyős, vízzel borított.

A folyamat nem állt meg, pár évtizedenként további, millió négyzetkilométeres léptékű olvadásra számíthatunk attól függően, hol sikerül megállítani, meg tudjuk-e egyáltalán állítani a további felmelegedést

– mondja a 24.hu-nak Mika János.

A sáros, lucskos talaj tartószilárdsága rendkívül gyenge, a korábban még jeges talajra épített ingatlanok sorra dőlnek össze már pár fokos mínuszokban is. Még egy házat is nehéz és kockázatos oda építeni, nemhogy egész településeket. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra, a sok víz miatt a föld az olvadás után is művelésre alkalmatlan marad.

Aerial view of melting permafrost tundra and lakes near the Yupik Eskimo village of Quinhagak on the Yukon Delta in Alaska on April 12, 2019. - According to scientists, Alaska has been warming twice as fast as the global average, with temperatures in February and March shattering records. "From 1901 to 2016, average temperatures in the mainland United States increased by 1.8 degrees Fahrenheit (one degree Celsius), whereas in Alaska they increased by 4.7 degrees," said Rick Thoman, a climate expert at the Alaska Center for Climate Assessment and Policy. (Photo by Mark RALSTON / AFP)
Fotó: Mark Ralston / AFP

Persze ez még változhat, hiszen a hőmérséklet növekedésével emelkedik a párolgás is, csakhogy a klímaváltozás hatására az érintett övezetben jelentősen nő a csapadék mennyisége is. Egy szó mint száz, jelenleg nincs olyan tudományos eredmény, amely a permafrost bármilyen jövőbeli „hasznosítását” valószínűsítené.

Veszélyes gáz kerül a légkörbe

Cserében viszont tonnaszámra szabadul fel az eddig a jég fogságában tartott metán-hidrát, ami a légkörbe jutva azonnal metánná alakul. Ugyanannyi molekulára számolva a szén-dioxidnál 23-szor intenzívebb üvegházhatást okozó gázról van szó – a fele sem tréfa, de azért a „világvégét” sem jelenti.

A metánkibocsátás a permafrost olvadásával is marginális marad, tekintve, hogy CO2-ből az emberiség kibocsátása a metán 200-szorosa. A növények és a tengerek jelenleg a légkörbe jutó szén-dioxid 30 százalékát képesek elnyelni, magyarán a nulla nettó kibocsátáshoz, ami már nem fokozná a felmelegedést 70 százalékos csökkentést kellene elérnünk. A professzor hozzáteszi:

Bárcsak már ott tartanánk, hogy a szén-dioxiddal »leszámoltunk«, és a metán visszafogása lenne a legfontosabb feladatunk.

Egymilliárd ember van kiszolgáltatva a gleccsereknek

Lépjünk tovább a gleccserekre, nyaranta heti szinten érkeznek a lehangoló fotók: ahol egykor hatalmas jégfolyamok borotválták a felszínt, ott ma szürke sziklák, üres völgyek árválkodnak. Gleccserek alatt a magashegységek jégtakaróját értjük, teljes eltűnésükkel a sötétebb felszín logikusan jobban felmelegszik.

Ám területük bolygónk méretéhez képest elhanyagolható, így a hegyvidéki jégfolyamok olvadása nem befolyásolja a földi klímát.

ON TH ROAD FROM KARGIL TO PADUM
Darung Drung Glacier Zanskar India.

Biosphoto / Brigitte Marcon
Fotó: Biosphoto / Brigitte Marcon

Az emberiség számára ugyanakkor a gleccserek életbevágóan fontosak, és itt nyilván nem a téli szabadidősportokra gondolunk. A Himalája gleccsereiből táplálkozik a térség folyóinak jó része, amelyek több mint egymilliárd ember életfeltételeit biztosítják.

Grönlandon hét méter tengervíz van

Végezetül itt van a kontinensnyi Grönland és az Antarktisz több száz méteres, helyenként néhány kilométeres jégborítottságával. A grönlandi jégtakaró sokezer éve, a mainál jóval hidegebb klimatikus viszonyok között alakult ki, ami azt jelenti:

Tizennégyezer év múlva a sziget teljes jégtakarója akkor is elolvadna, ha nem lenne klímaváltozás, hatására pedig a tengerek szintje a maihoz képest hét méterrel lesz magasabb

– emeli ki az éghajlatkutató.

Beláthatatlan időtáv, ám az ember okozta éghajlatváltozás felgyorsíthatja a folyamatot, és akár három-négyezer éven belül is megtörténhet. Ez is rendkívül messze van, ám a jég folyamatosan olvad. 2012-ben például nem volt olyan pontja Grönlandnak, ahol legalább rövid időre ne olvadt volna meg a jégtakaró teteje. Ez pedig a tengerszint állandó emelkedését okozza, a sokmilliós nagyvárosokra pedig már néhány tíz centi is nagyon komoly veszélyt jelent, amit a szél- és légnyomás-viszonyok miatti „vihardagályok” esetenként tovább fokozhatnak.

Fenyeget az Antarktisz

Az Antarktisz más kérdés, a jelentős olvadás itt évmilliókig tart, ráadásul a tendenciák is eltérőek. Míg egyes területeken a jég visszahúzódása figyelhető meg, addig más helyeken az éghajlatváltozással több csapadékot adó havazások a jégképződésnek kedveznek. Ennek ellenére alig pár évszázad múlva itt is nagy bajba kerülhetünk.

A kontinens nyugati peremén ugyanis hatalmas kiterjedésű, 2,2 millió köbkilométeres jégtömb terül el, ami várhatóan néhány évszázadon belül a vízbe olvad, és ezzel további káros folyamatokat indít be.

Ha ennyi jég a meleg tengerekig sodródva elolvad, akkor a vízszint öt méterrel emelkedik világszerte. Mika János megjegyzi: még mindig sokkal jobb lenne magának a felmelegedésnek gátat szabni, mint a káros hatások ellen védekezni. Jelenleg földi átlagban egy foknál tartunk az ipari forradalom kezdeteihez viszonyítva, mai tudásunk szerint három foknál a legtöbb veszélyes folyamat visszafordíthatatlanná válik.

A Párizsi Megállapodás 2015-ben a felmelegedés két Celsius-fok alatt tartását tűzte ki célul, ezen belül is minél közelebb az 1,5 fokhoz. A megvalósítás jövő év januárjában kezdődik, de az már most látszik, hogy a 2030-ig tett első vállalások még hibátlan végrehajtás esetén sem lesznek ehhez elegendőek. Csak abban bízhatunk, hogy a fenti, katasztrofális változások perspektívája elegendő lesz újabb, erősebb megállapodások megkötéséhez és betartásához.

Kiemelt kép: Jeff Vanuga/Getty

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.