Tudomány
80801051. México, 1 Ago 2018 (Notimex- Acervo Notimex).- Tras 27 años de servicio, el 25 de julio de 2000 el avión supersónico Concorde se estrella cerca de París, causando la muerte de 100 pasajeros, nueve tripulantes y cuatro personas en tierra. El 10 de abril de 2003 es retirado de circulación. NOTIMEX/FOTO/ ACERVO NOTIMEX/COR/HUM/50A

A Concorde a kezdetektől fogva bukásra volt ítélve

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 09. 02. 13:00

Mintegy 15 évvel ezelőtt, 2003. november 26-án szállt fel utoljára minden idők egyik leggyorsabb utasszállítója, az Aérospatiale/BAC Concorde. A gép évtizedeken át baleset nélkül járta a légi utakat, bukása azonban elkerülhetetlen volt.
Korábban a témában:

Az 1950-es évek végén az Egyesült Királyság, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió egymással versengve igyekezett létrehozni egy szuperszonikus utasszállító gépet. A gazdasági nehézségekkel küzdő Egyesült Királyság azonban önerőből nem lett volna képes finanszírozni egy ilyen projektet. Lehetséges partnerként a Szovjetunió természetesen nem jöhetett számításba, az Egyesült Államok pedig már megkezdte saját szuperszonikus repülőgépének fejlesztését. Éppen ezért Franciaország maradt egyedüli társnak.

1962. november 28-án aztán megszületett a megállapodás, és megkezdődött a projekt, melyben 200 ezer ember dolgozott, és amely több mint 3 milliárd fontot emésztett fel.

A Concorde első két prototípusa az 1969. június 7–8-án megrendezett párizsi légi bemutatón debütált, az első menetrend szerinti járat pedig 1976. január 21-én indult el.

Az amerikai terv egyébként végül nem valósult meg. Pető György légiközlekedési szakértő a 24.hu-nak azt nyilatkozta, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a kezdetekben jelentős politikai nyomás nehezedett a Concorde-ra. Az amerikaiak szemét ugyanis szúrta, hogy a franciáknak és angoloknak összejött a szuperszonikus utasszállító projektje. Az amerikaiak különböző módon, például lakossági panaszok révén próbáltak keresztbe tenni a vállalkozásnak.

A szovjetek ugyanakkor előálltak a maguk szuperszonikus utasszállítójával, a Tu–144-gyel. A szovjet gép két hónappal a Concorde előtt mutatkozott be, sőt, 1970. november 12-én a Tu–144 lett az első utasszállító, amely átlépte a 2 Mach sebességet. Bár a gép megelőzte a Concorde-ot, egyértelmű volt, hogy a szovjet mérnökök francia és brit kollégáiktól „merítettek”.

A repülő végül egyáltalán nem lett olyan sikeres, mint francia-brit rokona: már 1973. június 3-án balesetet szenvedett egy párizsi légi bemutatón, majd 1978. május 23-án Moszkva közelében ismét lezuhant egy gép. 1978. június 1-e után a típussal már nem is szállítottak többé utasokat.

A Concorde szovjet rokona, a Tu–144 – Fotó: Wikimedia Commons/Közkincs

A párizsi katasztrófa

A Concorde gyorsasága ma is lenyűgöző: átlagos utazósebessége 2,04 Mach, azaz több mint 2100 kilométer per óra volt. A 20 gépből álló flotta főként  a londoni Heathrow, illetve a párizsi Charles de Gaulle repülőtér és a New York-i John F. Kennedy reptér között tett meg utakat.

Repülései során a Concorde számos rekordot megdöntött, 1996. február 7-én például 2 óra, 52 perc és 59 másodperc alatt tette meg a London-New York távot.

A szuperszonikus gép 24 éven át uralta az egeket jelentősebb hibák nélkül. Bár kisebb malőrök előfordultak, semmivel sem jelentkezett több probléma, mint más utasszállítók esetében. Aztán elérkezett 2000. július 25, és a hírhedt párizsi tragédia.

Az Air France 4590 számú járata New Yorkba tartott fedélzetén 100 utassal és 9 fős legénységgel. Felszállás közben a kettes számú hajtómű meghibásodást jelzett, és a személyzet ugyan megkísérelte a kényszerleszállást, a gép végül Párizs egyik külvárosában, Gonesse-ben egy hotelre zuhant. A balesetben a fedélzeten tartózkodók mellett négy szállodai vendég is meghalt.

Fotó: Wikimedia Commons/Közkincs

Utóbb kiderült, hogy a katasztrófát az okozta, hogy a Concorde egyik kereke felszállás közben áthajtott egy, a futópályán fekvő titán fémszalagon. A törmelék egy nem sokkal azelőtt felszállt gépről vált le. A kidurranó abroncs darabjai átlyuggatták az egyik üzemanyagtartályt, ez pedig végzetes tüzet okozott.

A katasztrófát követően a repülőgép használatát szüneteltették, és módosításokat végeztek el a gépeken. Bár később ismét megindultak a menetrend szerinti járatok, az utasszám jelentősen lecsökkent. Az Air France és a British Airways számára a Concorde végképp fenntarthatatlanná vált, 2003. október 24. után pedig nem indult több kereskedelmi járat.

Fenntarthatatlan vállalkozás

Pető György szerint nem lehet tudni, hogy végül miért is vonták vissza a Concorde-ot.

A szakértő szerint az bizonyos, hogy az utasszállító biztonságos működést nem lehetett hosszú távon biztosítani.

A flotta 24 év alatt igencsak elöregedett, a gépek fenntartása és üzemanyaggal való ellátása pedig igencsak költséges volt. A ráfordítást még a Concorde népszerűsége sem tudta visszahozni.

Ami a Concorde-ra elment, már sosem térül meg

– mondta Pető György.

A legendás gépnek tehát komoly gazdasági nehézségekkel megküzdenie. A párizsi baleset, illetve az azt követő utasszám-csökkenés valójában ürügy lehetett arra, hogy visszavonják a gépet.

A Concorde-effektus

A híres repülőgépről egyébként egy gazdaságpszichológiai fogalmat is elneveztek. A Concorde-effektus azt a viselkedést jelöli, amikor egy személy csak azért ragaszkodik valamihez, mert már pénzt, időt és energiát ölt bele. A jelenség a gazdasági életben is megfigyelhető, amikor egy vállalat egy láthatóan sikertelen projektet próbál fenntartani.

A helyzet az, hogy manapság sem lenne sokkal életképesebb egy hasonló vállalkozás. Bár időnként felröppennek hírek újabb és újabb szuperszonikus utasszállítókról, egyelőre nem úgy néz ki, hogy a közeljövőben ismét lesz lehetőségünk ilyen repülővel utazni.

Fotó: Thinkstock

Pető György szerint ahhoz, hogy sikert lehessen elérni az utasszállítók piacán, három dologra van szükség: technológiára, az utasok igényeinek való megfelelésre, illetve fenntarthatóságra. Ezen kritériumok pedig egyelőre nem kedveznek az újabb szuperszonikus gépeknek.

Bár technológiailag meg lehetne valósítani, valószínűleg politikai tényezők gátolják a hasonló projektek megvalósítását. A piaci viszonyok, illetve az üzemanyagárak pedig szintén nem könnyítik meg az egyébként is igen költséges szuperszonikus utasszállítók fejlődését.

A kétrészes A Concorde tündöklése és bukása című dokumentumfilmben tervezők, pilóták és utasok mesélik el a gép történetét a tervezéstől, a tündöklésen át egy szörnyű szerencsétlenségig. A film első részét szeptember 10-én 19:00-tól, második részét pedig 11-én 19:00-tól tekinthető meg a Spektrum TV-n.

Kiemelt fotó: AFP / NOTIMEX/FOTO/ ACERVO NOTIMEX/COR/HUM/50A ACERVO NOTIMEX / NOTIMEX

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

FRANCE. PARIS (75) BELLEVILLE-MENILMONTANT. METRO
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.