Tudomány
AEDES ALBOPICTUS 
A blood-engorged female Aedes albopictus mosquito feeding on a human host. Under experimental conditions the Aedes albopictus mosquito, also known as the Asian Tiger Mosquito, has been found to be a vector of West Nile Virus. Aedes is a genus of the Culicine family of mosquitoes. 

CDC / BSIP

Akkor lesz baj, ha jönnek a nyugat-nílusi láz kistestvérei

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 08. 07. 13:58

A nyugat-nílusi lázat több mint fél évszázada jegyzik Magyarországon, el kell fogadnunk, hogy már szezonja is van. Önmagában nem olyan rettenetes, ahogy azt a neve sugallja, sokkal nagyobb baj lesz, ha megérkeznek a rokonai.
Korábban a témában:

Idén is országos hír a nyugat-nílusi láz Magyarországi megjelenése, a vészjósló, trópusi kórságokat hazánkba vizionáló betegségbe erősen belekapaszkodott a média. Szerbiában 2018-ban már 70 fertőzést regisztráltak, öten meghaltak, az RTL Klub híradója szerint nálunk eddig négy bejelentés történt, a vírus tavaly két ember halálát okozta.

Gyógyszer és oltás nincs ellene, de nem kell megijedni még akkor sem, ha tény és való: július közepén megkezdődött hazánkban a nyugat-nílusi láz szezonja.

Nem új jövevény

A vírusok azon családjába tartozik, mint például a kullancsenkefatilisz, a zika vagy az usutu vírus, és nevéhez hűen valóban Afrikából származik. De nem új jövevény. A nyugat-nílusi láz kórokozójának eddig kilenc variánsa ismert. Az 1-es genotípus a ’60-as évektől lehet jelen Magyarországon, valós tipizálása 2003-ban történt, akkor libák körében okozott kisebb járványt. A 2-es genotípus esetén 2008-ban tapasztaltunk Közép-Európában egy robbanásszerű járványt.

Jelenleg a 2-es variáns okoz problémát Szerbiában és hazánkban is, amely feltehetően 8-10 éve lehet az országban

– mondja a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Mint minden vírus, ez is folyamatosan fejlődik, mutálódik, képtelenség megmondani mikor juthatott a kórokozó valamely változata Magyarországra. Annyi biztos, a nyugat-nílusi láz vírusa vándormadarakkal érkezett és vagy 60 éve jelen van, feltehetően rendszeresen fertőzött is, ám a közelmúltig nem nevesítették.

Electron micrograph of the West Nile virus, This RNA virus is a flavivirus (flaviviridae) responsible for the West Nile fever. 
 

CDC-GOLDSMITH/PHANIE
Fotó: CDC-GOLDSMITH/PHANIE

Nagyon ritkán halálos

Eredendően madarak betegségéről van szó, a kórokozót szúnyogok terjesztik a szárnyasok között, de a fertőzött vérszívó csípése embereket és lovakat is megbetegíthet – utóbbiak számára létezik ellene vakcina. A vírus számára ez zsákutca, mert e két fajban nem tud úgy felszaporodni, hogy tovább fertőzzön.

Magyarán csak madárról emberre és csak a fertőzött szúnyog csípésével terjed, emberről-emberre vagy lóról-emberre nem.

A megelőzés első és legfontosabb lépése ezért a szúnyogirtás, illetve egyénszintjén a szúnyogcsípés elkerülése különböző szúnyogriasztók alkalmazásával. Ha valaki mégis megbetegszik, az esetek 80-85 százalékában észre sem veszi, szervezete bármilyen tünet jelentkezése nélkül legyőzi a vírust.

15-20 százaléknál jelentkeznek enyhe influenzaszerű tünetek, és csak a betegek kevesebb mint egy százalékánál alakulnak ki olyan komoly szövődmények, mint agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. A halállal végződő fertőzések aránya még ennél is alacsonyabb, főleg időseknél, krónikus betegeknél, legyengült immunrendszerű pácienseknél fordul elő.

Most van a szezonja

Több híradással ellentétben a vírus nem támaszkodik inváziós fajokra, vagyis nem csak behurcolt, trópusi vérszívók terjeszthetik, hanem több őshonos, gyakori fajunk is, ezért beszélhetünk szezonról.

Augusztustól szeptemberig tart az időszak, amikor a csípősszúnyogok létszáma felpörög, populációjuk eléri az éves maximumot. Ekkor potenciálisan több emberre vihetik át a kórt, ezért nevezzük ezt az időszakot a nyugat-nílusi láz szezonjának Magyarországon

– magyarázza a szakértő.

Adja magát a kérdés, ha mind a vírus, mind annak hordozói régóta jelen vannak, miért csak az utóbbi években hallani a betegségről hazánkban? Kemenesi Gábor szerint ennek több lehetséges oka van, három lehet kiemelten fontos:

  • Nagyobb a betegség felé forduló diagnosztikai figyelem, így egyre több esetet azonosítanak. Ne feledjük, a nyugat-nílusi lázat akkor lehet azonosítani, ha a kutatók kifejezetten ezeket a kórokozókat keresik a mintában.
  • Az enyhe időjárás miatt évről-évre több kifejlett szúnyog és lerakott pete telel át, így a nagy számok törvénye alapján emelkedhet a fertőzések száma is.
  • A nyári özönvízszerű esőzések, majd hetekig tartó kánikula paradicsomi állapotokat teremt a vérszívók szaporodásához, és itt visszakanyarodunk fenti megállapításhoz.
Common house mosquito larva and eggs hatching.

Biosphoto / Bartomeu Borrell
Szúnyoglárvák[sc_cts_position slug="article" clear="1" auto="1"]
Fotó: Biosphoto / Bartomeu Borrell

A kistestvérektől lesz félnivalónk

A betegséget már csak a tünetek miatt is sok helyen az influenzával hasonlítják össze, ami nem egészen helytálló. De ha nagyon akarjuk:

El kell fogadnunk, hogy a téli influenzaszezonhoz hasonlóan minden nyáron szembe kell néznünk a nyugat-nílusi láz szezonjával. De míg előbbi százezres nagyságrendű megbetegedéseket okoz, addig utóbbinál a kimutatott esetszám néhány tucat. A tényleges fertőzésszámot megsaccolni is nehéz, hiszen a legtöbb eset tünetmentes

– fogalmaz a szakértő, aki szerint az esetszámok jelentős növekedése a közeli jövőben sem várható.

Szerbiában 2013-ban alakult ki igen súlyos helyzet, amikor 238 ember megbetegedett és 32 elhunyt. Ebben két tényező játszott szerepet: abban az évben az időjárás miatt rengeteg volt a szúnyog, illetve a vírus egy új, a már említett 2-es genotípusa jelent meg. Attól ugyanis, hogy valaki átesett mondjuk a vírus 1-es variánsának fertőzésén és már védettséget élvez ellene, a másik ugyanúgy megbetegítheti.

Hazánkban viszont a folyószabályozások miatt lényegesen kevesebb a szúnyogbölcsőként is tekinthető öntésterület mint déli szomszédunknál, ezért itthon szinte elképzelhetetlen az ottanihoz hasonló invázió.

Maradva a talán nem is olyan távoli jövőnél, a nyugat-nílusi láz velünk volt és marad is, igazán komoly gondot rokonsága fog okozni. Szinte biztosra vehetjük, hogy miként Kemenesi Gábor fogalmaz:

előbb-utóbb Magyarországon is megjelenhetnek a vírus olyan „kistestvérei”, mint például a már keményen próbálkozó usutu vagy a zika.

 

Kiemelt kép: CDC / BSIP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's Bence Banhidi (C) vies with Denmark's Rasmus Lauge Schmidt (2ndL) during the IHF Men's World Championship 2019 Group II handball match between Denmark and Hungary at the Jyske Bank Boxen arena in Herning on January 19, 2019. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.