Tudomány
AEDES ALBOPICTUS 
A blood-engorged female Aedes albopictus mosquito feeding on a human host. Under experimental conditions the Aedes albopictus mosquito, also known as the Asian Tiger Mosquito, has been found to be a vector of West Nile Virus. Aedes is a genus of the Culicine family of mosquitoes. 

CDC / BSIP

Akkor lesz baj, ha jönnek a nyugat-nílusi láz kistestvérei

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 08. 07. 13:58

A nyugat-nílusi lázat több mint fél évszázada jegyzik Magyarországon, el kell fogadnunk, hogy már szezonja is van. Önmagában nem olyan rettenetes, ahogy azt a neve sugallja, sokkal nagyobb baj lesz, ha megérkeznek a rokonai.
Korábban a témában:

Idén is országos hír a nyugat-nílusi láz Magyarországi megjelenése, a vészjósló, trópusi kórságokat hazánkba vizionáló betegségbe erősen belekapaszkodott a média. Szerbiában 2018-ban már 70 fertőzést regisztráltak, öten meghaltak, az RTL Klub híradója szerint nálunk eddig négy bejelentés történt, a vírus tavaly két ember halálát okozta.

Gyógyszer és oltás nincs ellene, de nem kell megijedni még akkor sem, ha tény és való: július közepén megkezdődött hazánkban a nyugat-nílusi láz szezonja.

Nem új jövevény

A vírusok azon családjába tartozik, mint például a kullancsenkefatilisz, a zika vagy az usutu vírus, és nevéhez hűen valóban Afrikából származik. De nem új jövevény. A nyugat-nílusi láz kórokozójának eddig kilenc variánsa ismert. Az 1-es genotípus a ’60-as évektől lehet jelen Magyarországon, valós tipizálása 2003-ban történt, akkor libák körében okozott kisebb járványt. A 2-es genotípus esetén 2008-ban tapasztaltunk Közép-Európában egy robbanásszerű járványt.

Jelenleg a 2-es variáns okoz problémát Szerbiában és hazánkban is, amely feltehetően 8-10 éve lehet az országban

– mondja a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Mint minden vírus, ez is folyamatosan fejlődik, mutálódik, képtelenség megmondani mikor juthatott a kórokozó valamely változata Magyarországra. Annyi biztos, a nyugat-nílusi láz vírusa vándormadarakkal érkezett és vagy 60 éve jelen van, feltehetően rendszeresen fertőzött is, ám a közelmúltig nem nevesítették.

Electron micrograph of the West Nile virus, This RNA virus is a flavivirus (flaviviridae) responsible for the West Nile fever. 
 

CDC-GOLDSMITH/PHANIE
Fotó: CDC-GOLDSMITH/PHANIE

Nagyon ritkán halálos

Eredendően madarak betegségéről van szó, a kórokozót szúnyogok terjesztik a szárnyasok között, de a fertőzött vérszívó csípése embereket és lovakat is megbetegíthet – utóbbiak számára létezik ellene vakcina. A vírus számára ez zsákutca, mert e két fajban nem tud úgy felszaporodni, hogy tovább fertőzzön.

Magyarán csak madárról emberre és csak a fertőzött szúnyog csípésével terjed, emberről-emberre vagy lóról-emberre nem.

A megelőzés első és legfontosabb lépése ezért a szúnyogirtás, illetve egyénszintjén a szúnyogcsípés elkerülése különböző szúnyogriasztók alkalmazásával. Ha valaki mégis megbetegszik, az esetek 80-85 százalékában észre sem veszi, szervezete bármilyen tünet jelentkezése nélkül legyőzi a vírust.

15-20 százaléknál jelentkeznek enyhe influenzaszerű tünetek, és csak a betegek kevesebb mint egy százalékánál alakulnak ki olyan komoly szövődmények, mint agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. A halállal végződő fertőzések aránya még ennél is alacsonyabb, főleg időseknél, krónikus betegeknél, legyengült immunrendszerű pácienseknél fordul elő.

Most van a szezonja

Több híradással ellentétben a vírus nem támaszkodik inváziós fajokra, vagyis nem csak behurcolt, trópusi vérszívók terjeszthetik, hanem több őshonos, gyakori fajunk is, ezért beszélhetünk szezonról.

Augusztustól szeptemberig tart az időszak, amikor a csípősszúnyogok létszáma felpörög, populációjuk eléri az éves maximumot. Ekkor potenciálisan több emberre vihetik át a kórt, ezért nevezzük ezt az időszakot a nyugat-nílusi láz szezonjának Magyarországon

– magyarázza a szakértő.

Adja magát a kérdés, ha mind a vírus, mind annak hordozói régóta jelen vannak, miért csak az utóbbi években hallani a betegségről hazánkban? Kemenesi Gábor szerint ennek több lehetséges oka van, három lehet kiemelten fontos:

  • Nagyobb a betegség felé forduló diagnosztikai figyelem, így egyre több esetet azonosítanak. Ne feledjük, a nyugat-nílusi lázat akkor lehet azonosítani, ha a kutatók kifejezetten ezeket a kórokozókat keresik a mintában.
  • Az enyhe időjárás miatt évről-évre több kifejlett szúnyog és lerakott pete telel át, így a nagy számok törvénye alapján emelkedhet a fertőzések száma is.
  • A nyári özönvízszerű esőzések, majd hetekig tartó kánikula paradicsomi állapotokat teremt a vérszívók szaporodásához, és itt visszakanyarodunk fenti megállapításhoz.
Common house mosquito larva and eggs hatching.

Biosphoto / Bartomeu Borrell
Szúnyoglárvák[sc_cts_position slug="article" clear="1" auto="1"]
Fotó: Biosphoto / Bartomeu Borrell

A kistestvérektől lesz félnivalónk

A betegséget már csak a tünetek miatt is sok helyen az influenzával hasonlítják össze, ami nem egészen helytálló. De ha nagyon akarjuk:

El kell fogadnunk, hogy a téli influenzaszezonhoz hasonlóan minden nyáron szembe kell néznünk a nyugat-nílusi láz szezonjával. De míg előbbi százezres nagyságrendű megbetegedéseket okoz, addig utóbbinál a kimutatott esetszám néhány tucat. A tényleges fertőzésszámot megsaccolni is nehéz, hiszen a legtöbb eset tünetmentes

– fogalmaz a szakértő, aki szerint az esetszámok jelentős növekedése a közeli jövőben sem várható.

Szerbiában 2013-ban alakult ki igen súlyos helyzet, amikor 238 ember megbetegedett és 32 elhunyt. Ebben két tényező játszott szerepet: abban az évben az időjárás miatt rengeteg volt a szúnyog, illetve a vírus egy új, a már említett 2-es genotípusa jelent meg. Attól ugyanis, hogy valaki átesett mondjuk a vírus 1-es variánsának fertőzésén és már védettséget élvez ellene, a másik ugyanúgy megbetegítheti.

Hazánkban viszont a folyószabályozások miatt lényegesen kevesebb a szúnyogbölcsőként is tekinthető öntésterület mint déli szomszédunknál, ezért itthon szinte elképzelhetetlen az ottanihoz hasonló invázió.

Maradva a talán nem is olyan távoli jövőnél, a nyugat-nílusi láz velünk volt és marad is, igazán komoly gondot rokonsága fog okozni. Szinte biztosra vehetjük, hogy miként Kemenesi Gábor fogalmaz:

előbb-utóbb Magyarországon is megjelenhetnek a vírus olyan „kistestvérei”, mint például a már keményen próbálkozó usutu vagy a zika.

 

Kiemelt kép: CDC / BSIP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.