A Baromfi Terméktanács szerint tavaly a madárinfluenza miatt a hazai baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. A Földművelésügyi Minisztérium adatai azt mutatják,
A vadon élő madárfajok tünetmentesen is hordozhatják a madárinfluenza vírusát, de a kórokozók az állati ürülékkel és aerogén úton is terjednek. Sőt, a madarak tetemei, a fertőzött takarmány, ivóvíz, felszerelés és ruha is veszélyes lehet.
Járvány esetén komoly lépéseket kell tenniük a gazdáknak. Az állatok és ragályfogó tárgyak ártalmatlanná tétele után a helyiségeket és szállító járműveket hatósági felügyelet mellett kell fertőtleníteni, az újratelepítés pedig csak a takarítás és fertőtlenítés befejezését követő 21. nap után kezdődhet meg.
Mindez jól mutatja, milyen súlyos következményei vannak a bekerülő kórokozónak
– mutatott rá a helyzetre Péter István, a témával foglalkozó Agrosol 2000 Kft. vezetője.
A szinte kivédhetetlen vírus ellen az Agrilaser nyújthat védelmet. A holland fejlesztés előnye, hogy nem árt az élőlényeknek, de a hagyományos megoldásokkal ellentétben valóban távol tartja a vadon élő madarakat az állattartó telepek közvetlen környezetétől.
Az eszköz egy egyszerűen programozható, nagy hatótávolságú lézerfejegység, amely 360 fokban képes forogni. A fejlesztők szerint így akár már néhány megfelelően telepített készülék is képes több hektárnyi területet megóvni.
Fontos megjegyezni, hogy a fejlesztés képtelen megakadályozni, hogy a kórokozók egyéb úton, például fertőzött takarmánnyal kerüljenek be a baromfik közelébe.
Idén februárban a kelet-kínai Csiangszu tartományban először azonosították a H7N4 madárinfluenza vírustörzset emberben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján ezen ágens az egyik legragályosabb. A törzs 2013-ben bukkant fel Kínában és múlt év októberéig 1564 embert fertőzött meg, főként élő szárnyasokkal vagy a fertőzött környezettel való érintkezés útján.
(Kiemelt kép: Pixabay)
