Tudomány
white plate with knife and fork, Intermittent fasting concept, ketogenic diet, weight loss

Negyvennapnyi szigorú böjt: ma is megvan a haszna

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 02. 24. 12:00

A hagyományos húsvét előtti böjt előírásait a modern tudomány szerint akár életmódbeli tanácsnak is tekinthetjük. A negyveneléssel viszont hosszabb távon nem járnánk jól: teológust és dietetikust kérdeztünk a nagyböjtről.
Korábban a témában:

Jócskán a nagyböjti időszakban járunk: a húsvétot megelőző 40 nap hamvazószerdán, azaz idén február 14-én kezdődött. Ha viszont belenézünk a naptárba, máris látjuk: húsvéthétfő április 2., vagyis a gyakorlatban 48 napról beszélünk. Hogy is van ez? És milyen hatással van egészségünkre az étel megvonása?

Szigorú böjt

A böjti napokból kimarad a hét vasárnap, illetve húsvéthétfő sem része már a nagyböjtnek. E napok kivétel nélkül mind ünnepek: ünnepen sosem böjtöl az ember, hanem ünnepel

– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Nagypál Szabolcs római katolikus teológus, az ELTE egyetemi adjunktusa.

A negyven napra jelenleg kétféle szabály vonatkozik. Szigorú böjtöt mindössze két napon tartunk, hamvazószerdán és nagypénteken: ekkor húsmentesen kell étkezni, legföljebb háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A hat nagyböjti péntek tartozik a kevésbé szigorú böjt osztályába, ekkor húsmentesen kell étkezni. Más napokon azonban nincs semmiféle korlátozás. Inni bármennyit szabad, bódító italokból természetesen (szigorú) mértékkel.

Maga a húsvét előtti böjtölés szokása a negyedik században alakult ki. Az pedig, hogy pont egy szerdai napon kezdődjék – vagyis pontosan negyven napon át tartson –, a hetedik században. De korántsem volt mindig ilyen enyhe, mint most.

Negyvenelés

A legszigorúbb formája az úgynevezett (valódi) negyvenelés volt: ez esetben a nagyböjti napokon ténylegesen csupán egyetlen egyszer evett a böjtölő, mégpedig napszentület, azaz napnyugta után.

A legszigorúbbak végig következetes vegetáriánus módon negyveneltek, nemcsak a húst, hanem a tojást és a tejtermékeket is kerülték

– mondja a teológus.

A böjtölésnek mindig megvoltak az életkorbeli és az egészségi állapottal kapcsolatos sajátos keretei. A 14 év alatti gyerekekre és a 60 év felettiekre egyáltalán nem vonatkoznak a böjti előírások, 14 és 18 év között pedig csak a hústilalom.

Girls eat breakfast on the table in the living room. Looking at camera.
Fotó: Thinkstock

A nehéz testi munkát végzők is mentesülnek a böjt alól, vagy akiknek az élete veszélyben forogna, valamint akik számára a böjt megtartása megoldhatatlan. Például mert közétkeztetésben részesülnek. A betegség vagy más ok miatt „elmulasztott” böjtöt természetesen nem kell bepótolni semmilyen formában.

Három étkezés elég, de jobb az öt

Kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli a böjtöt a modern tudomány, egészen pontosan a táplálkozástudomány. Fentiek alapján Szarka Dorottya dietetikust, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát kérdeztük.

Önmagában ennyi megvonásnak semmiféle élettani hatása nincs, a szigorú böjti napok hatására is az ember legfeljebb könnyebben, jobban érzi magát. Esetleg előtte és utána picit többet eszik, mert a szervezet kompenzál.

Hosszabb távra viszont érdemes kicsit tovább elemezni a hagyományosnak tekinthető napi három étkezést és magát a „jóllakás” fogalmát is – főleg, hogy számos divatos étrendjavaslat játszik a mikor és mennyit arányaival.

Napi három étkezés mindenképp ajánlott, ezekhez szoktunk javasolni két, úgynevezett kisétkezést, azaz tízórait, uzsonnát. A hangsúly nem azon van hányszor eszünk, hanem hogy mennyit

– fogalmaz a dietetikus szakember.

Eating healthy breakfast bowl. Yogurt, granola, seeds, fresh and dry fruits and honey in blue ceramic bowl in woman' s hands. Clean eating, dieting, detox, vegetarian food concept
Fotó: Thinkstock

Ez az ajánlás ugyanis feltételezi, hogy ha valaki többször étkezik egy nap, akkor egyszerre kisebb mennyiséget visz be, amivel kevésbé terheli az emésztőrendszerét, miközben a felesleges kilók is nehezebben rakódnak fel. Ha ötször eszünk sokat, azzal épp az ellenkező hatást váltjuk ki.

Agyunk 20 perc után reagál

Ugyanezen okból érdemes lassan enni, pontosabban nem hirtelen magunkba tömni ami előttünk van, hanem minden étkezést lehetőleg 20-25 percre kitolni: ennyi idő kell az agynak, hogy eljusson hozzá a jóllakottság ingere, és megálljt parancsoljon. Az utolsó falatok előtt érdemes egy kicsit várni, inni pár korty vizet, hogy a túlevést elkerülhessük. Ha pedig még éhesnek érezzük magunkat, desszert gyanánt válasszunk gyümölcsöt.

Egyénfüggő, hogy ki milyen mennyiséggel lakik jól, de az alábbi tanács a tápanyagok helyes arányát is segít megtartani:

A megfelelő adagot tányérra helyezve ideális esetben a felét zöldségek foglalják el (salátaként, főtt vagy párolt zöldségként), negyedét a feltét, másik negyedét pedig a köret

– mondja Szarka Dorottya.

Nincs baj a hússal, de nem létkérdés

Ami a hús elhagyását illeti, nagyon óvatosan kell eljárni, és ezt tökéletesen tükrözik a böjti szabályok is. A fejlődő vagy beteg, legyengült szervezetnek nagy szüksége van fehérjére éppúgy, mint az idősebb korosztálynak, a fehérjék izom- és testszövetépítő szerepe pótolhatatlan.

Maga a hús nem ördögtől való a modern táplálkozástudomány szemében, sőt. A haltól a marháig mindegyik húsfajtának megvannak a maga előnyei és hátrányai, a kulcs ebben az esetben is: vegyesen és változatosan.

Grilled chicken breast in different variations with cherry tomatoes, green French beans, garlic, herbs, cut lemon on a wooden board or teflon pan. Traditional cuisine. Grill kitchen.
Fotó: Thinkstock

Az sem baj, ha valaki tartósan nélkülözi a húst étrendjéből, ám ez esetben mindenképp gondoskodnia kell a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje pótlásáról, amely nagy körültekintést igényel. Vegán étrend esetén, amikor az illető semmiféle állati eredetű terméket, tehát még tojást, tejet, tejtermékeket sem fogyaszt, a teljes értékű étrend kialakítása szempontjából feltétlenül érdemes dietetikus szakértőhöz fordulni.

Összességében Szarka Dorottya szerint heti egy-két húsmentes nappal hatékonyan tehermentesíthetjük emésztőrendszerünket, de semmi nem indokolja, hogy hosszabb időre lemondjunk a húsokról.

A 40 nap még belefér

Laikusként érdekes, hogy a régi korokra jellemző negyvenelésnek sincs káros élettani hatása. Ha emlékszünk, hajdanán nagyböjt idején napjában csak egyszer, napnyugta után volt szabad enni. Az időszakos böjtölés manapság igen divatos irányzat azzal az előnnyel, hogy magunk választhatunk ki rá egy előre láthatóan kevésbé megterhelő időszakot.

Egy-egy kalóriaszegény nap tökéletesen alkalmas a befelé fordulásra, a testi és lelki tisztulásra. Egy évben egyszer még a negyven nap sem túlzás napi egyszeri, esti étkezéssel, legalábbis kellő odafigyeléssel kárt és hiányállapotot nem okoz. Hosszabb távon viszont nem javasolt

– zárja a gondolatmenetet Szarka Dorottya.

Ha tehát úgy nézzük, és miért ne nézhetnénk úgy, a nagyböjt lelkiségre építő, több mint másfél ezer esztendős szabályrendszerét hasznosnak véli a modern tudomány. Ezek az „előírások” bármelyik modern rendelőben elhangozhatnának életmódbeli tanácsként.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

HOLLYWOOD, CA - NOVEMBER 12: Filmmaker Rory Kennedy speaks during the Academy of Motion Picture Arts and Sciences' 8th annual Governors Awards at The Ray Dolby Ballroom at Hollywood & Highland Center on November 12, 2016 in Hollywood, California.   Frederick M. Brown/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.