A régészeti feltárást Anne Baud, az Université Lumière Lyon 2, valamint Anne Flammin, a CNRS (Centre national de la recherche scientifique) munkatársa vezette – számol be a CNRS oldala. A kutatók szeptember közepén kezdték meg a munkát, amely október végéig tartott.
A szakértők az ezüstérméket egy összekötözött bőrzsák maradványai között találták meg. A kutatók szerint az érmék többségét az apátságban verték a 12. század első felében. A berber eredetű aranydinárokat Ali ibn Juszuf uralkodása alatt készítették 1121-1131 között, a mai Spanyolország és Marokkó területén.
A feliratos, vörös ékkővel ellátott pecsétgyűrű szintén 12. századi lehet, és egy szerzeteshez, egy egyházi méltósághoz vagy egy gazdag laikushoz tartozhatott. A 24 grammos, összehajtott aranyfólia, valamint a kis, kerek aranytárgy funkciója egyelőre ismeretlen.
A clunyi apátság fénykorát a 10. század első fele és a 12. eleje között élte. A korszakban a kolostor hatalmas gazdagságra tett szert, ezt pedig az új leletek is igazolják. Ebben az időszakban Európában az ezüstpénzek domináltak, az aranyérmék igazi ritkaságnak számítottak, és csak kivételes ügyletek során használták őket.
A közelmúltban azonosított denierek és obolok hétköznapi fizetőeszközei voltak. A 2 200 érme együttes felfedezése azonban így is jelentős: korábban nem találtak egyszerre ekkora mennyiségű ezüstdeniert.
A kutatók bíznak benne, hogy feltárásuk hatására ismét fellendül az apátság régészeti vizsgálata. A szakértők következő célja az, hogy megpróbálják kideríteni, kihez tartoztak a leletek, hogyan kerültek az aranydinárok Clunybe, illetve miért ásták el a kincseket.
(Kiemel kép: Pascale Gueret/Thinkstock)
