Tudomány

„Igen, azonnal” – és ezrek estek neki a berlini falnak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 11. 09. 10:00

1989. november 9-én vésővel, kalapáccsal, puszta kézzel estek neki a németek annak a falnak, ami nemcsak egy nemzetet választott szét, de a diktatúra embertelenségének is jelképe volt.
Korábban a témában:

Ha az emberiség legaljasabb, legmocskosabb húzásait keressük, a XX. század szemétdombján kutatni sem nagyon kell, egyre-másra bukkannak elő maguktól is. „Dátum szerint” most éppen az, amikor egy országot szögesdróttal, aknamezőkkel, betonfallal vágtak ketté, az őrtornyokon posztoló katonáknak pedig lőniük kellett: németnek a németre.

A II. világháború után Németországot, és a mélyen a szovjet fennhatóság alatt fekvő Berlint is négy – brit, francia, amerikai és szovjet – megszállási zónára osztották. A Jaltában született döntés értelmében átmeneti állapot volt ez, ám ahogy mélyült a hidegháború, úgy állandósult Németország és fővárosának megosztottsága. Berlin szimbólumává vált, nyugatot szabadság és gazdagság, keletet diktatúra és szegénység uralta.

Szöktek a keletiek

Ez utóbbi indokolta a fal felépítését: 1961-ig összesen 2,6 millió ember hagyta el a 17 milliós NDK-t a jobb élet reményében, zömében az értelmiség, jól képzett munkaerő és a fiatalok. A demográfiai összeomlás elkerülése érdekében az NDK 1961-ben egyik napról a másikra hermetikusan lezárta a belnémet határt. Mikor minden elkészült, a várost 40 kilométer hosszan átlag 3,6 méter magas fal és műszaki létesítmények vágták ketté.

Kellett csaknem három évtized és a kommunista világrend erjedése, hogy a keletnémetek ismét tömegesen útra kelljenek, amivel ezúttal már a lélekharangot húzták meg a fal felett.

A magyar határzár megnyitása 1989-ben ismét hatalmas menekülthullámot indított, Horn Gyula szeptember 10-én jelentette be, a hazánkban tartózkodó NDK-s állampolgárok tetszés szerint bármely országba távozhatnak. Helmuth Kohl kancellár ezt értékelte úgy, a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból.

Igen, azonnal

Az NDK Moszkvából várt iránymutatást, ám Gorbacsov csak annyit mondott: a magyarok jó emberek. Erre új szabályokat kezdtek kidolgozni a nyugatra utazás megkönnyítésére, miközben Horn Gyula 1989. szeptember 10-én bejelentette: a hazánkban tartózkodó NDK-s állampolgárok tetszés szerint bármely országba távozhatnak.

A keletnémet vezetők bizonytalanná váltak, politikai legitimitásuk szétforgácsolódott, lépéskényszerbe kerültek. De már késő volt bármit is tenni.

A nyugati utazás új szabályait Günter Schabowski jelentette be november 9-én egy nyilvános sajtótájékoztatón. Egy újságíró rákérdezett, mikor lépnek életbe a változások? A kommunista politikus kicsit zavartan, szemüvege után kutatva válaszolt anélkül, hogy jegyzeteibe bepillantott volna: „Ismereteim szerint ez érvénybe lép… igen, azonnal”.

Eredetileg a határátlépést másnaptól és előzetes rendőrségi jóváhagyással engedélyezték volna.

Roham a határátkelőknél

Más és más nyilatkozatok láttak napvilágot arról, mennyire volt ez megrendezett “hiba”, vagy Schabowski magánakciója esetleg az újságíró is be volt avatva. Akárhogy is volt, a televíziók élőben közvetítették, a képernyők előtt pedig milliók ültek.

Órákon belül tömegek lepték el a határátkelőket, és szabad áthaladást követeltek. A katonák magukra maradtak, az általánosságban érvényben lévő tűzparancsot még korábban visszavonták, de semmiféle utasítást nem kaptak, miként kezeljék a helyzetet. Az emberek egyre gyülekeztek, mire megérkezett a parancs: a leghangosabban követelőzőket engedjék át, de útlevelükbe nyomjanak a visszatérést megakadályozó pecsétet.

Egy idő után azonban feladták, engedve tízezrek nyomásának, felhagytak az ellenőrzéssel, és először 23 órakor a Bornholmer Strasse átkelőnél megnyitották a határt.

A következő napokban az emberek már nem kértek engedélyt, Berlin keleti és nyugati részéről is vésővel, kalapáccsal, a két kezükkel kezdték szétszedni a falat. Az utcákon tízezrek követelték az újraegyesítést.

A szervezett bontás 1990 nyarán indult, június 22-én ünnepélyes keretek között távolították el a leghíresebb átkelőhelyet, a Checkpoint Charlie-t. Július 1-jén a határőrség hivatalosan is beszüntette tevékenységét a berlini szakaszon, július 13-án pedig hivatalosan is megkezdődött a fal bontása.

(Kiemelt kép: PAUL ZINKEN / DPA)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.