2
A Cassini-Huygens összesen két óceánt fedezett fel a Szaturnusz holdjain: a Titánon és az Enceladuson. A Titán jeges páncélja alatt a kutatók szerint földi lépték alapján nagyon sós óceán rejtőzik. Az Enceladuson szintén a jeges kéreg és a sziklás mag között fedezték fel az óceánt, ez esetleg még arra is alkalmas lehet, hogy valamiféle élet létezzen benne.
4
Eredetileg négyévesre tervezték a Cassini misszióját, de az űrszonda 9 évvel és két új misszióval túlteljesítette az elvárásokat. Az Equinox 2008-tól 2010-ig tartott, a Solstice pedig 2010-ben kezdődött, és most ér véget. A Cassininek fogy az üzemanyaga, a Solstice végén ütközni fog a Szaturnusszal, és megsemmisül.
6
A Cassini-Huygens segítségével a Szaturnusz hat holdját sikerült felfedeznünk, ezek mindegyike nevet is kapott már, hivatalosan elismerték, hogy valóban kísérőről van szó. Érdekesség, hogy a Huygens nevet az űrszonda leszállóegysége onnan kapta, hogy Christiaan Huygensnek hívták azt a csillagászt, aki kiszúrta a Szaturnusz első holdját 1655-ben: a Titánt. Több mint 60 kísérője van a gyűrűs óriásnak, köztük több olyan is, amelyen akár még élet is lehet.
13
Négy év helyett 13 évet töltött el az űrszonda a Szaturnuszt és holdjait kutatva.
27
A három űrszonda-misszió összesen 27 ország részvételével zajlott le, még Magyarország is részt vett az általa elküldött adatok elemzésében.
162
Ennyiszer repült el az űrszonda a Szaturnusz holdjai mellett. Közülük is a Titán volt a kedvence, összesen 127-szer látogatta meg. Nem is csoda: a Huygens a bolygó elsőként felfedezett holdjának felszínére szállt le, és annak ellenére, hogy nem leszállóegységnek tervezte az Európai Űrügynökség, földetérés után még 90 percig küldte az adatokat. Több mint 700 felvételt készített a légköri ereszkedés közben és a felszínen.
294
A szonda 13 éves működése során összesen 294-szer kerülte meg a Szaturnuszt. Közben olyan gyönyörű fotókat küldött nekünk vissza róla, mint például ez itt:
349
349 kilogramm volt a Huygens tömege magában, a Cassini nélkül. A szondát egyébként az Európai Űrügynökség készítette. Feladata volt, hogy mérje Titán atmoszférájának a fizikai és elektromos tulajdonságait, légkörének sugárzási egyensúlyát, a légköri részecskék méretét és számsűrűségét, valamint azok kémiai összetételét. Leereszkedés közben a hold felszíni összetételéről is küldött adatokat.
635
A Cassini működésének 13 évében összesen 635 gigabájt tudományos adatot gyűjtött és továbbított vissza a Föld felé.
1997
Az űrszondát 1997. október 15-én lőtték fel Cape Caranevalból. A Szaturnuszhoz 2004. július 1-jén érkezett meg, és eredetileg 2008-ban fejezte volna be a küldetését, de kicsit túlórázott.
2125
2125 kilogrammot nyomott a Cassini magában, a Huygens nélkül, amikor felbocsájtották. Mindezt persze üzemanyag nélkül számolva, kizárólag a tudományos műszerekkel együtt – az üzemanyag 13 éven keresztül elég volt számára, nem nehéz elképzelni, milyen sokat nyomott még ez is a kezdősúlyban.
3948
Ennyi tudományos, peer reviewed, azaz szakmai bírálaton átesett tanulmányt publikáltak a Cassini által visszaküldött adatokból.
5712
Ennyi volt az összes induló tömege kilóban az űrszondának a felbocsájtás pillanatában. Ami az üzemanyagot illeti, a Cassini 132 kilogramm hidrazinnal, 1131 kilogramm monometil-hidrazinnal és 1869 kilogramm nitrogén-tetroxiddal kezdett.
453 048
A Cassini augusztus végéig 453048 képet készített a Szaturnuszról és holdjairól, amelyekkel közelebb hozta hozzánk a gyűrűs óriásbolygó világát.
2,5 millió
Ennyi parancsot teljesített összesen a Cassini-Huygens 13 éves pályafutása során.
3,9 milliárd
Ennyibe került dollárban az egész misszió, az elejétől a végéig. Ebben már az előkészítése is benne van. Az Egyesült Államok ebből 2.6 milliárdot költött el, az európai partnerek pedig 660 milliót. 1,4 milliárdba került a misszió a felbocsájtás után, a többi pénz előtte ment el.
7,8 milliárd
Ennyi kilométert tett meg a Cassini, mióta elindult a Földről. A Szaturnusz 1,43 milliárd kilométerre mozog a Földtől, a többit a Cassini az odafelé tartó manőver és a bolygókerülések során tette meg. Útját csak az üzemanyaghiány állítja meg, de még így is szép teljesítmény a több mint egy évtizedes munkája.
(Kiemelt fotó: NASA/JPL/Space Science Institute)
