A vörhenyes fecske külsőre a jól ismert füsti fecskére hasonlít. Elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában, itt a Földközi-tengeri partvidéki régiójában és néhány ország belső területein is fészkel, hozzánk legközelebb Közép-Szerbiában.
Repülő rovarokra vadászik, sárgolyóból épített fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányai alá építi. Molnárfecskeszerű fészke minden más fecskefajunk fészektől jól megkülönböztethető: a bejárathoz hosszú félcsövet tapaszt.
Új fecskefaj Magyarországon
Mindeddig nem volt róla adat, hogy hazánkban költött volna, de még kóborló példányaik is nagyon ritkán vetődtek errefelé: 1999-2015 között csak nyolc helyen figyelték meg Magyarországon.
Idén április 16-án azonban két helyen is felbukkant, Tatáról és a magyar-román-ukrán hármas határ közeléből jött hír egy-egy vörhenyes fecske megfigyeléséről
– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Májusban láttak egy, majd már két madarat Balatonfüreden, később pedig a ki-be repkedő fecskéket követve megtalálták az első fészket – pontosabban kettőt.
A madarászok a Grand Anna Hotel mélygarázsának mennyezetén fedezték fel az idei lakott, valamint egy korábbi, feltehetően 2016-os lakatlan fészket – azt nem tudni, hogy utóbbiban volt-e sikeres költés tavaly.
Hatalmas volt a szakmai érdeklődés, hiszen ez a vörhenyes fecske magyarországi költésének első bizonyítéka, eddigi tudomásunk szerint déli határunktól 120 kilométerre, Középnyugat-Szerbiában fészkelt hazánkhoz a legközelebb.
A hős apa
Ami még nagyon érdekes, hogy a három fiókát egyetlen felnőtt nevelte, az egyik szülő elpusztulhatott a fiókanevelési időszakban. Többszörös feltételes módban, de valószínű, hogy a két madár erejét is végletekig kimerítő feladat az apára hárult
– emeli ki Orbán Zoltán.
A hímet és a tojót külső jegyei alapján csak bizonyos időszakban lehet egymástól megkülönböztetni, de akkor sem mindig. A kotlás alatt és utána pár napig a tojók farokvillái kissé ferdék, elgörbülnek a szűk fészekben. Ugyanebben az időszakban hasukon több helyen kikopik a toll is, amit viszont csak befogás után, kézből történő vizsgálattal lehet megállapítani.
Mégis miből gondolják, hogy a hím maradt életben? Mert viszonylag ritkán, körülbelül 45 percenként vitt élelmet a fiókáknak, a tojó ennél sokkal szorgalmasabban hordja a rovarokat. Persze nem arról van szó, hogy apa lusta lenne, csakhogy neki más, hasonlóan komoly kihívásoknak is eleget kell tennie, mint a terület és a család védelme.
Remélhetőleg visszatérnek
Márpedig sikerült, a fiatalok kirepültek, már önállóan vadásznak, többször megfigyelték őket együtt is. Tegnap, augusztus 23-án két vörhenyes fecskét is láttak a fészkelőhely közelében. Érdekes kérdés, mi lesz jövőre.
A fecskékre erős területhűség jellemző, a szakértő szerint akár 70-80 százalék is lehet a visszatérésük esélye – az már más kérdés, hogy tudnak-e költeni, amihez ugye legalább két madár, egy hím és egy tojó kell.
Orbán Zoltán optimista: a vörhenyes fecske is csapatostul vonul, remélhetőleg az öreg madár útközben talál magának új párt, és talán az ifjak is már párban térnek haza.
