Az olasz csizma földtanilag aktív, ma is veszélyes terület. A Vezúv például már többször bebizonyította, milyen morcos tud lenni, sőt akár egész városokat képes eltörölni a föld színéről.
A tűzhányó több mint hetven éve csendes, de a szeizmikus hullámok megfigyelése alapján tudjuk: 8-10 kilométeres mélységben hatalmas mennyiségű magma halmozódott már fel. Egyes szakemberek szerint a Vezúv következő kitörése elérheti a Kr.u. 79-ben, Pompeit és Herkulaneumot elpusztító mértéket.
Gyakoriak a földrengések is, a legutóbb október végén mozdult meg többször is a föld. És soha nem lesz vége, pontosabban emberi ésszel belátható időn belül nem. Az olaszországi földrengések oka ugyanis az, hogy az afrikai kőzetlemez lassan az eurázsiai lemeznek préselődik két centiméter/év sebességgel.
“Iszonyú földrengés”
Az igazán ijesztő, hogy még most, a XXI. század elején sem tudjuk a földrengéseket előre jelezni, bármikor történhet nagyobb katasztrófa. Mint ahogy a múltban is számos alkalommal történt, például 1456. december 5-én Nápoly környékén: több mint 35 ezer ember életét oltotta ki.
1456 deczemberében iszonyú földrengés pusztított Nápolytól egész Brindisiig, melynek magában a fővárosban is sok épület, sőt sok emberélet is esett áldozatul; a közhit e csapást ép úgy, mint az üstökös csillagok megjelenése s a később kitört pestisjárványt a király bekövetkezett halálának előhírnökeitől tekintette. 1458 évi június 27-ikén húnyt el Nagylelkű Alfonso, a Castello dell’ Ovoban…
– írja Berzeviczy Albert.
A poklok pokla Kínában
Ez volt az Itáliai félsziget legpusztítóbb földrengése, de még így is szinte eltörpül amellett, ami 1566 januárjában pattant ki Kínában. Az indiai és a pacifikus kőzetlemezek találkozása miatt Kína a földrengések szempontjából a Föld egyik legveszélyeztetettebb területe, a sok földmozgásra már az ókori filozófusok is magyarázatot kerestek. Meg is találták: a világegyetemet alkotó alapanyag, az éltető energia (csi) blokkolódása okozza a rengéseket. Sőt, egy kínai tudós már 132-ben készített egy hatékony földrengés-megfigyelő berendezést, ám ennek működési elvét nem ismerjük.
Az emberiség történetének leghalálosabb földrengése 1566. január 23-án késő este történt a Kína középső részén fekvő Senhszi tartományban. A Richter-skálán körülbelül 8,8-as volt, aminél jegyeztek már fel erősebb rengéseket is, de pusztítóbbat soha. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a legtöbb embert otthonában, álmában érte a katasztrófa.
A földrengés epicentruma a fővárostól körülbelül 100 kilométerre lehetett, ezer kilométeres körzetben érezni lehetett. Városok dőltek romba, a talajsüllyedések, földcsuszamlások pedig csak tovább növelték az áldozatok számát, amely a becslések szerint elérte a 830 ezer főt.
