A kutatás az 1970-es évek második felében zajló Viking-programot, illetve az ennek során lezajlott Labeled Release-kísérletet (LR) elemezte. Az LR célja az volt, hogy megtalálja azokat a kémiai nyomokat, melyeket az élő szervezetek termelnek. Bár a vizsgálat során érzékeltek néhány érdekes anyagot, 1976-ban megjelent összefoglaló tanulmányban Gilbert Levin és Patricia Ann Straat azt írta, hogy az eredmények nem meggyőzőek.
Négy évtizeddel később ugyanez a két tudós nekilátott, hogy ismét átvizsgálja a Viking adatait, és összehasonlítsa azokat a legújabb kutatásokkal, melyek a Marson található vízzel, metánnal és szerves vegyületekkel foglalkoznak. Arra jutottak, hogy az információk alapján a nem biológiai magyarázat nem valószínű, sokkal esélyesebb, hogy a kémiai vegyületek élő szervezet miatt termelődtek.
Az LR-kísérletek során a marsi mintákat radioaktív szénizotóppal jelzett hígított tápoldatba helyezték. A szakértők abban bíztak, hogy a talajban lévő apró élőlények a hozzáadott vegyületet lebontják majd, szenet hozva létre. A kutatók azt várták, hogy az inkubátorban ezzel nőni fog a radioaktivitás.
Az anyag feletti levegő vizsgálatakor az elvárásnak megfelelően észrevették a keletkező szén-dioxidban a radioaktív izotópok nyomát. Egy héttel később megismételték a vizsgálatot, ekkor azonban már nem sikerült hasonló eredményre jutni. Ez két dolgot jelenthetett: vagy azt, hogy a kémiai reakció nem egy élő szervezet miatt alakult ki; vagy azt, hogy a talajban lévő organizmusok néhány óra alatt elpusztultak.
A később kialakult hipotézis szerint a mintában egy olyan oxidálószer volt, amely a feltételezett élőlényekhez hasonlóan bontotta szén-dioxiddá a tápoldatot. A módosított titán-dioxiddal végzett kísérletek alátámasztották az elképzelést, mivel az eredeti vizsgálathoz hasonló eredmények születtek.
Az új tanulmány azonban egészen más konklúzióra jut a Viking-1 misszió eredményeivel kapcsolatban. Chris McKay, a NASA asztrobiológusa szerint igaz, hogy az 1970-es évek adatai még nem voltak meggyőzőek, az új kutatás azonban rámutat: a marsi élet lehetőségével komolyan kell számolni.
Bár a kérdés fizikailag igen apró ügy, az esetleges mikrobiológiai organizmusok felfedezése egészen más megvilágításba helyezhetné a bolygó megítélését, ráadásul a jövőben az égitestre látogató kutatók felkészítésében is sokat segítene.
(Via: IFL Science)
