Az éghajlatváltozás világszerte károsítja a gleccsereket. Ez súlyos probléma, igaz, az emberek többsége nem érzékel semmit a jégárak zsugorodásából. Az olvadása ugyanakkor fájó ponton érinti a gleccserkutatókat, akik fontos adatforrásokat veszthetnek el. Mit lehet tehát tenni?
A Protecting Ice Memory nevű projekt célja az, hogy megoldást találjon a problémára. A programban résztvevő kutatók gleccserekből gyűjtenek be jégtömböket, hogy azokat biztonságba elszállíthassák egy hűvösebb helyre. A szakértők természetesen nem saját mélyhűtőjükben próbálják elraktározni a gleccserdarabokat, a mintákat az Antarktisz jégtakarója alá rejtenék.
A csoport tagjai már meg is tették az első lépést: sikerült 125 méternyi gleccsermagot beszerezni az Alpokból. Az áttetsző mintákat méteres darabokra vágták, majd fagyasztva őrizték egy hóbarlangban. Minden alkalommal, amikor megtelt a verem, egy helikopter érkezett, amely elszállította a darabokat a közeli Chamonix-ban található raktárba.
A művelet természetesen nem volt könnyű. Már csak azért sem, mert a 4350 méteres magasságban mind az oxigénhiány, mind a hideg kifejezetten nehézzé teszi a komoly fizikai munkát.
A három előbányászott magból kettő fog az Antarktiszra kerülni, 2020-ban. A harmadik darabot Európában tartják majd, hogy a szakértők tovább elemezhessék.
A gleccserekben akár több ezer éves légbuborékok és egyéb lerakódások is vannak, így tanulmányozásuk rengeteg tudományos kérdésre adhat választ. A jégben található metán- és szén-dioxidszint, valamint a szennyeződések és a csapadéknyomok alapján például a történelmi idők előtti korszak időjárására lehet következtetni.
A kutatók bíznak benne, hogy a tudomány fejlődésével már pár éven belül is sokkal többet tudhatunk meg a gleccserek anyagából kiindulva. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a jelen kutatói elraktározzanak némi forrásanyagot a jövő szakértőinek.
(Via: Wired)