A magyar lakosság először a bombázások során találkozott testközelből a II. világháború borzalmaival. A java viszont csak akkor kezdődött, amikor a Vörös Hadsereg 1944 augusztusának végén átlépte a ’41-es magyar határt: az ország hadszíntérré változott, a front csak 1945 áprilisáig “vonult át rajtunk”. Magyarország nemzetközi jogilag is megszállt területnek számított, annak minden borzalmával.
Ehhez ad érdekes, hátborzongató korabeli adalékot Elek István, Jász-Nagykun-Szolnok megye tisztifőorvosának jelentése a “háborús események és a szovjet megszállás következtében kialakult egészségügyi helyzetről” 1945 februárjában. A dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltár “Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1945 között című kiadványában jelent meg.
Idegekre menő háború
Azzal kezdi, hogy a megye lakossága számára ’44 októbere, novembere és decembere végzetesen szomorú hónapok voltak. A meggyötört, nélkülöző emberek ekkor estek át közvetlenül a háborús borzalmakon. Német és szovjet megszállás, menekülés, bombázás, romok, és fagyos hideg, önkényes elszállásolás, erőszakoskodás a katonák részéről.
Ezért sok ember:
[…] megbetegedett rühkórban, eltetvesedtek, felléptek a »meghűléses« betegségek, melyek igen sok helyen nem is jutottak a hatóságok tudomására, mert nem volt orvos, aki megállapítsa és bejelentse. A lakosság idegrendszere nagy megpróbáltatáson ment keresztül, az »idegekre menő« háború a vérkeringési szervek megbetegedéseinek elhatalmasodásában nyilvánult meg.
A városokban mindezt súlyosbította az élelmiszerhiány, ami a doktor megállapítása szerint az emésztőszervek, és általában az egész szervezet ellenállóképességének csökkenése miatt emésztőszervi betegségeket is okozott.
Fiatal lányok és asszonyok…
A magyar honvédség felvonulásakor már érezhetők voltak a nagyobb népmozgalmak alkalmával felbukkanó betegségek. A német, majd főleg az orosz haderő felvonulása alkalmával és a bombázások során is sok civil sérült vagy vesztette életét. Aztán a nemi betegségek.
A bevonuláskor, sőt még utána is előfordult erőszakos nemi közösülésekkel kapcsolatosan történtek más által okozott erőszakos halálesetek. Ezek után jöttek panasszal az erőszakos nemi közösülést elszenvedett fiatal leányok és asszonyok. Majd jöttek a blenorrheás [váladékfolyás] nők és 4-6 héttel utána a florid lues [szifilisz] tünetekkel jelentkező asszonyok.
Ehhez jött, hogy a gyógyszertárak és a gyógyszerek nagy része megsemmisült, ráadásul “éppen a nemi betegségek ellen használatos gyógyszereket az orosz katonai orvosok elkobozták erőhatalommal minden ellenérték nélkül” – írja Elek István.
Orvoshiány
A legnagyobb baj 1945 februárjában mégis az volt, hogy az orvosok egy része elmenekült:
[…] a kórházak orvosainak egy része otthagyta őrhelyét, elhagyta betegeit. Egész falvak, városok maradtak orvos nélkül, kórház szakorvos nélkül. Annál nagyobb elismerést érdemelnek azok, akik megmaradtak hivatásuk magaslatán, és bizony sokszor életük veszélyeztetésével nem törődve, éjet nappallá téve nyújtottak segítséget az arra nagyon is rászorult lakosságnak
– zárja Veres József főispánhoz címzett jelentését a tisztiorvos.
Cikkünk forrása: “Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1945 között. Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2015. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: L. Balogh Béni.
