A kora-újkor tengerészei még nem tudták, hogy a fáradékonyságot, fogvesztést, súlyosabb esetben halált okozó kór egy hiánybetegség. Tengerészpestisnek, skorbutnak nevezték, kezdetben a higiénia növelésével, testmozgással és vidámsággal igyekeztek megelőzni. Csak a XVIII. század végére jöttek rá, hogy a citrusfélék fogyasztásával a skorbut megelőzhető, tünetei csökkenthetők.
Nem tudom mi cukor
Budapesten szerezte meg diplomáját 1917-ben, majd több európai egyetemen tanult, Cambridge-ben biokémiából doktorált, majd az Egyesült Államokban folytatta kutatásait. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter 1930-ban személyesen hívta haza, a szegedi Orvos Vegytan Intézet vezetője lett. Itt folytatta kutatásait azzal a titokzatos vegyülettel kapcsolatban, amelyet még nyugaton mutatott ki a mellékvesében és a citrusokban.
Felismerte, hogy az emberi szervezetnek nagy szüksége van erre az anyagra, de előállítani csak növények és állatok képesek, az ember nem.
A baj az volt, hogy bármilyen növénnyel próbálkozott, csak olyan minimális mennyiséget sikerült kinyernie belőlük, ami túl kevés volt a tüzetes vizsgálódáshoz. Ekkor jött közbe a véletlen.
Szent-Györgyi Albert és a paprika
Szent-Györgyi laboratóriuma egyben lakása is volt, így szinte folyamatosan dolgozott. Egy nap, 1934-ben felesége kiparancsolta vacsorázni, az étel mellé pedig odatett neki egy paprikát is. Az ekkor 39 éves tudós nem szerette a vitát, de a paprikát sem, és különben is komolyan vehette az ősi bölcsességet: de gustibus non est disputandum. Így hát egy óvatlan pillanatban köpenye zsebébe csúsztatta a paprikát, mintha megette volna.
A laborban aztán eszébe jutott, és ha már ott volt, tüzetesebben megvizsgálta. Ez volt az a bizonyos heuréka-pillanat: a paprikából óriási mennyiségben sikerült hexuronsavat sikerült izolálnia. Ezután kilószámra vette a paprikát, és nagy mennyiségben állította elő a C-vitamint.
Aszkorbinsav
Tengerimalacokon végzett kísérletekkel rájött arra is, hogy a C-vitamin hiánya okozza a skorbutot, így lett a vegyület egyik tudományos neve az aszkorbin-sav, vagyis skorbut elleni sav. Felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott “a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Hihetetlenül szerényen fogadta:
Én, mint polgár sose tettem többet, mint amit kötelességemnek ítéltem. És mint kutató, sose tettem mást, minthogy a saját kíváncsiságomat elégítettem ki. Ami ezt a diplomát kettősen értékessé teszi nekem, hogy a saját egyetememen és a saját hazámban kaptam ezt a kitüntetést.
A magyar Nobel-díjasok közül ő az egyetlen, aki Magyarországon elért eredményeiért kapta meg a legnagyobb tudományos elismerést, és csak neki van magyar szabadalma. Utóbbi mondjuk Gábor Dénesre is igaz, ő még gyermekként nyert oltalmat az „Aeroplán körhintára”. Az „Eljárás jól eltartható nagy C-vitamintartalmú készítmények előállítására” című találmányi bejelentését 1941. június 13. tette meg, 1947. december 1-jén kapta meg rá a 133789 számú magyar szabadalmat.
A Magyar Feltalálók Egyesülete ezért 2008-ban június 13-át a Magyar Feltalálók Napjának nyilvánította.