Tudomány
Human evolution

Akkor most tényleg eltűnik az ember kisujja?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 09. 05. 12:03

Biológiai értelemben vett evolúcióról az ember estében már rég nem beszélhetünk, testünk mégis folyamatosan változik. Magasabbak lesznek például a magyarok, de a holland férfiak 185 centis átlagmagasságukkal elérték a plafont. Feltehetően a jövőben kevesebb fogunk lesz, és egészségügyi okokból idős korban meg kell válnunk a kislábujjunktól is. Olyanok viszont nem leszünk, mint a vézna, nagyfejűként ábrázolt földönkívüliek. A szülőcsatornán már nem férne át a mostani újszülöttekénél nagyobb fej. Ami pedig a testet illeti, épp az ellenkező irányba haladunk: kövér, mozgásképtelen ronccsá válhat az ember. Ha ez megtörténik, az emberi fajnak befellegzett.
A biológiai értelemben vett evolúciót ugyan "legyőztük", de testünk folyamatosan alakul. Egyes változások csak érdekesek, míg mások életveszélyesek lehetnek.
Korábban a témában:

Belefutottunk az anekdotába, miszerint biológia professzor a tanítványaihoz: “a cipő viselése annyira átalakította járásunkat, hogy kislábujjunk elvesztette szerepét. Az evolúció törvényei szerint márpedig ami feleslegessé válik, az generációk százai, ezrei alatt elcsökevényesedik, visszafejlődik”. Magyarul el fog tűnni az ember kislábujja.

Ezen elgondolkodtunk. Merre tart az ember evolúciója? Hogy fog kinézni MZ/X, ha egyszer csak elénk toppan a XXX. századból? A releváns válaszért elvetettük a fantáziát, és a tudomány útján indultunk. Zsákai Annamária antropológust, az ELTE Embertani tanszékének docensét kértük meg, hogy legyen segítségünkre.

Legyőztük a biológiát

Rögtön egy első hallásra meglepő állítással kezdte: ma már nem működik az ember esetében a biológiai evolúció. Legalábbis a szó eredeti értelmében. Az evolúció ugyanis a környezet változásaihoz való alkalmazkodást jelenti, folyamatos változást, amit egyedek, fajok versenye hajt táplálékért, élőhelyért, párosodásért. Amelyik képes alkalmazkodni sikeresebb lesz, több utódot nevel fel, nagyobb eséllyel marad életben. Ez a kiválasztódás. Az evolúció tehát változás és szelekció.

Utóbbit viszont az ember kiiktatta, pontosabban a kultúra fajunk esetében lassan felülírta a biológiai evolúciót. Az ember elkezdte gyógyítani a sebesültet, ápolni a beteget, etetni a magatehetetlent, felnevelt minden gyereket. A környezet egyre kevésbé szedte áldozatait, mindenkinek megadatott a szaporodás lehetősége – az évmilliókig tartó emberi evolúció nagyjából a mai rasszok megjelenéséig, azaz kb. 100-50 ezer évvel ezelőttig volt értelmezhető. Az ember anatómiai felépítése az elmúlt 100 ezer év során már nem változott, míg ezalatt az idő alatt kultúrája jelentős fejlődésen ment át.

Megnőnek a magyarok

Azóta már teljesen más tényezők alakítanak minket, mert az ugye egyértelmű, hogy a változás örök. Már 100, 1000 év alatt is tetten érhetők bizonyos folyamatok, ám ezek a napjainkban megfigyelhető változások már nem a biológiai evolúció részeként értelmezhetők – fogalmaz a szakember. Az egyik ilyen például az átlagos testmagasság növekedése.

Az ókor népei bizonyára elképednének, ha szembe találnák magukat egy mai átlagos holland férfival, de feltűnést keltene még a XIX. században is. Az optimális feltételek megteremtése folytán ugyanis az emberiség egy része elérte fajunk testméreteinek felső határát: Hollandiában a férfiak átlaga már 185 centi felett van, de nőnek a magyarok is.

Zsákai Annamária szerint itthon a férfiak magassága a következő évtizedekben 180-185 centiméter körül fog “beállni”, nőknél 165-167 centi lesz az átlag. De ez még nem is változás, hanem csak azt jelenti, hogy mindeddig a történelem során nem voltak optimálisak a testi fejlődés külső feltételei, nem tudtuk kihasználni a bennünk rejlő biológiailag adott potenciált.

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (részlet)
Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (részlet)

A kislábujjunk

Egy másik változás a nemi érés. Míg akár száz éve is 14-15 éves korban következett be a leányoknál az első menstruáció, ma ez a határ 12,7-12,8 év. Ami a kislábujjat illeti, tudományos igénnyel még nem beszélhetünk elcsökevényesedésről. Az viszont tény, a nullához közelítő fizikai aktivitásnak és a különböző lábbeliknek köszönhetően lábunk szerkezete és működése mintegy 50 százalékban eltér már a normálistól.

A szakember szerint elképzelhető, hogy egy idő múlva az orvoslás fog odáig eljutni, hogy különféle időskori ortopédiai problémák miatt, kisebbik rosszként amputálják az ember kislábujját. Már ma is vannak ilyen esetek.

Nem lehet nagyobb fejünk

Indokoltnak tűnik az agy, ezzel együtt a koponya térfogatának növekedése. Mint ahogy a sorvadt testű, tudatukkal irányító földönkívülieket ábrázolják a legtöbb helyen. Pedig nem. Az emberi újszülött feje már így is alig jut keresztül a szülőcsatornán, további növekedése lehetetlenné tenné a szülést.

Emellett tudni kell, hogy manapság agyi kapacitásunk mintegy 10 százalékát használjuk ki. Agyunk fejlődésének útja feltehetően a “kihasználtság” és nem a méret növekedése lesz – véli az antropológus.

Kevesebb lehet a fogunk

Érdekes még “rágókészülékünk”, azaz állcsontjaink, fogaink, rágóizmaink jövője, ugyanis esetében a csontok és izmok visszafejlődését nem követte a fogak redukciója. Arról van szó, hogy a tűz hasznosításának egyik folyományaként sült és főtt ételeket fogyasztunk immár több tízezer éve. Így jóval kevesebb energiát igényel a rágás, rágóizmaink és a tapadásukhoz szükséges csontok is redukálódtak. Kisebb helyen pedig logikusan ugyanannyi fog csak kisebb méretben férhet el.

Legkésőbb az ember bölcsességfogai nőnek ki akkor, ha van számukra elegendő hely a fogazatban. Ha erre nincs lehetőség, maradnak az állcsontokban, nem törik át az ínyt. Megfigyelhető, hogy a bölcsességfogak  még a 20-30 évvel ezelőtti állapothoz képest is idősebb életkorban törnek át, sőt az európai nők 30 százalékánál elő sem bújnak. Érdekes, hogy miért nem az állcsontok redukciójával szinkronban haladt a fogazat redukciója is, de elképzelhető, a későbbiekben ennyivel kevesebb éke lesz az emberi szájnak.

És akkor itt utaljunk vissza a fej és a szülőcsatorna párhuzamára: mekkora tragédia lenne, ha előbbi növekedése itt is leelőzné utóbbiét…

man's face with a smiling toothless
Fotó: Thinkstock

Zsírba fullad az emberiség

Végére hagytuk a legtragikusabb átalakulást, az elhízást. Nem lehet eléggé kongatni a vészharangot, hogy mennyire rossz irányba haladunk – hangsúlyozza Zsákai Annamária. Szegények és gazdagok egyaránt egyre kövérebbek. Összességében a mozgáshiányos életmód okolható, ám előbbiek egysíkú, rossz minőségű táplálkozásuk okán híznak, miközben minőségileg éheznek. Gondoljunk csak arra, ha valaki mindig csak zsíros kenyeret eszik…

Ha ez így folytatódik, a jövő embere kövér, mozgásképtelen roncs lesz. Nem olyan, aki autó nélkül már egy lépést sem tud tenni, hanem aki önerőből nem tud átmenni egyik szobából a másikba sem. A súly egy dolog. Az elhízás ízületeket, csontokat, szerveinket betegíti meg, teheti működésképtelenné, ezernyi életveszélyes, az életminőséget nagyban rontó betegséget okoz. A baj akkora, hogy drasztikus lépések nélkül elképzelhető, itt ér véget fajunk útja, ez lesz az a bizonyos zsákutca, ami megszabadítja a Földet az emberiségtől…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.