Tudomány
Majomper (Array)

Törvény mondta ki: az ember nem származhat a majomtól

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 07. 09. 13:00

Bíróság ítélt el egy tanárt Amerikában, mert a teremtés története helyett az evolúciót tanította. Nem egy sötét korban járunk, hanem 1925-ben, bár az ügyészt sem a vallás, hanem a társadalom védelme vezette.

A honnan jöttünk kérdése egyidős az emberiséggel, “megnyugtató” válaszokkal viszont évezredekig csak a vallások voltak képesek szolgálni. Egészen 1859-ig, amikor Charles Darwin megírta A fajok eredete című művét, amivel lerakta az evolúció elméletének alapjait. E szerint az ember a főemlősökből fejlődött ki, azaz a majmok nagyon is közeli rokonaink.

Hipotézise persze parázs vitákat robbantott ki, ám köszönhetően a kort átitató liberalizmusnak, nem került sok kenyértörésre a tudományos és vallásos körök között. Az első világháború borzalmai, a kiábrándultság azonban új helyzetet teremtett. Nem is maga a teória, hanem feltételezett társadalmi hatásai.

Nem származhatunk állattól

Jól látszik ez a vallási fundamentalisták egyik vezéralakja, William Jennings Bryan tevékenységében, aki később a “majompernek” nevezett eljárásban vállalta az ügyész szerepét. Bryan analógiákat látott az evolúció elmélete és a szociáldarwinista eszmék, az eugenika (a felsőbb rendű ember kitenyészthetőségére vonatkozó elmélet), valamint az “emberi fajok” küzdelmének gondolatával. Mindezt pedig materializmussal, nacionalizmussal társulva végzetesen veszedelmesnek tartotta a társadalmak számára.

Nagy hatalmú, befolyásos ember volt, a Demokrata Párt kétszer is jelölte az Egyesült Államok elnökének, 1913-15 között külügyminiszter volt. A nagy háború után Bryan erős kampányt folytatott az evolúció tanai ellen, ennek hatására pedig Tennessee állam 1925 márciusában megalkotta a Butler Act nevet viselő törvényt.

Ez kimondta: bármely tanár, aki egyetemen, vagy […] más nyilvános iskolában tanít, melyet részben, vagy teljes mértékben az Állam finanszíroz, törvénytelenséget követ el, amennyiben olyan elméletet oktat, mely tagadja a Bibliában foglalt teremtéstörténetet, és ehelyett azt tanítja, hogy az ember egy alacsonyabb rendű állattól származik”. A törvényszegők 500 dollárig terjedő bírságra számíthattak.

Provokálták a pert

Sokan felháborodtak, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) tudatosan provokált büntetőeljárást a Butler Act abszurditását demonstrálandó. Az önkéntes bűnbak John T. Scopes, egy daytoni tanár volt: az élet keletkezését az evolúció alapján tanította, a diákokat ő maga és az ACLU buzdította vallomástételre. Így kezdődött a “majomper” 1925. júniusának közepén. A vádat Bryan képviselte, a védelmet egy hasonlóan neves közéleti személyiség, Clarence Darrow vállalta.

A 11 napos tárgyalást óriási sajtóérdeklődés övezte, a városban igazi városi hangulat alakult ki, egy rádió élőben közvetítette az eseményeket. Az egész parádé célja a törvény alkotmányellenességének bizonyítása lett volna, ám a bíró elzárkózott a védelem megidézte neves tudósok meghallgatásától, mondván: a bíróságnak a szabálysértésről, és nem a törvényről kell ítéletet mondania. Ezek után Darrow Bryant kérte tanúnak, és órákon át faggatta a Bibliáról.

Sikerült is fényesen bizonyítania, hogy a Szentírás nem alkalmas tudományos kérdések eldöntésére, ám a bíró közbelépett: félbeszakította a vitát, és töröltette az ügyész vallomását. Az igazságszolgáltatás ilyen elfogultsága mellett az ítélet nem lehetett kétséges, Scopest bűnösnek találták és 100 dollár megfizetésére kötelezték. Két évvel később viszont technikai okokra hivatkozva a tennesseei legfelsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet.

A teremtéspártiak tehát gyakorlatilag győzelmet arattak, ám a közvélemény szemében a per az evolúció mellet térvelők diadalát hozta. Hosszabb távon viszont a szakadék tovább mélyült a két tábor között, a következő években még számos államban hoztak a Butler Acthez hasonló törvényt. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága csak 1968-ban mondta ki: a „majompert” előidéző jogszabály sérti az alkotmány első kiegészítését.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

February 1946: Russian writer Ilya Ehrenburg (L) sitting with the President of the Hungarian-Russian cultural society.  (Photo by John Phillips/The LIFE Picture Collection/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.