Tudomány

Földrengés riasztotta a pápát olasz földre

Csaknem 60 évig a pápák még a Szent Péter térre néző erkélyre sem voltak hajlandók kilépni - XV. Benedeknek jó oka volt megtörni a "hagyományt" 1915-ben.

Az olasz egység létrejötte után még majd’ tíz év kellett, hogy 1870-ben az Olasz Királyság elfoglalja Rómát, az addig független Pápai Államot. Komoly védelem híján néhány órás harc volt az egész, de jogilag nézve Olaszország erőszakkal annektálta a Vatikánt. II. Viktor Emánuel beköltözött a pápa korábbi rezidenciájába, és követelte a palota kulcsait.

IX. Pius büszke, megvető választ adott, de ez a lényegen semmit nem változtatott. Ettől kezdve a pápa nem ismerte el az olasz állam fennhatóságát korábbi területén, és hiába kapott a Vatikán állami monopóliumokat, a világi és egyházi állam viszonya sokáig ellenséges maradt.

Önkéntes “száműzetés”

A kisember háborúja

A Politikatörténeti Intézet weboldalt indított elsővh.hu címen, ahol történészek magyarázatával dolgozzák fel az I. világháború frontjainak és hátországnak eseményeit, mindennapjait korabeli sajtóhírek alapján. A Hír24-en is sorozatot kezdtünk a témáról Takács Róbert történész segítségével

Pius és az őt követő pápák azt is megtagadták, hogy olasz földre lépjenek, inkább évtizedekre a Vatikán foglyainak tekintették magukat. A „bojkott” odáig ment, hogy a pápa a Szent Péter-bazilika Szent Péter térre néző erkélyére sem volt hajlandó kilépni, mert a teret az olasz hadsereg felügyelte.

Ebben a merev légkörben szinte bombaként robbant Magyarországon is Az Est beszámolója 1915. január 16-án, miszerint XV. Benedek mégis elhagyta a Vatikánt. Tényleg szenzációként tálalták: „a vallás egyik legnevezetesebb eseménye lesz”, „fényes híd gyanánt ível a mély szakadék fölött, amely majdnem ötven éve tátong a Vatikán és Quirinale között” – olvasható a Politikatörténeti Intézet korabeli sajtóhíreket feldolgozó weboldalán. Ne feledjük, a XX. század elején vagyunk, amikor a katolikus egyházfő minden lépése komolyan foglalkoztatta a közvéleményt.

Mussolini hozott enyhülést

Benedeknek jó oka volt, hogy megszakítsa önkéntes száműzetését, és a “Vatikán foglyaként” mégis olasz földre lépjen. Január 13-án földrengés rombolta porig a Rómától 100 kilométerre fekvő Avezzanót és környékét, a katasztrófa több mint 30 ezer ember életét követelte.

A sebesültek egy részét Rómába szállították, XV. Benedek pedig január 15-én úgy határozott, meg kell látogatnia az áldozatokat a Vatikán határán álló Santa Marta kórházban. Pár nappal később ismét így cselekedett, ám a korabeli sajtó rosszul látta ebben a több évtizedes elzárkózás feladását.

Ezt csak az 1929-es lateráni egyezmény mondta ki, mikor is Mussolini Olaszországa kinyilvánította, hogy a Vatikán szuverén állam, XI. Pius pápa pedig elismerte, Róma az Olasz Királyság fővárosa.

XV. Benedek pápa (Wikipedia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik