Tudomány

Fehérrépát termesztene a NASA a Holdon – Zöldszüret

Japán 400 kilométer hosszú napelem-hálózatot építene, előtte még kínai űrhajós kereshet hélium-3-at a Holdon. - Zöldszüret

Rég nem kapott ekkora figyelmet a Hold; most újra a gazdaságot irányító nemzetek célkeresztjébe került. 1969-72 között az Apollo-program keretében hat alkalommal léptek a Holdra az amerikaiak. Az oroszok nem jártak erre, inkább az űrállomásokra koncentráltak: 1971-ben készült el a Szaljut-1, melyet a következő tíz évben még hat másik űreszköz követett. ’86-ban állt pályára az első modulos űrállomás, a szintén szovjet gyártmányú Mir. Új belépő az űrpiacra Japán, aki most a födi klímaváltozás problémáját enyhítené a Holdra telepített, 400 km hosszan elnyúló napelem-hálózatával. Az így nyert energiát visszasugároznák a Földre. Az álomprojekt kulcsa a robottechnológiában rejlik, a Luna Ring megvalósítása állítólag 2035-ben kezdődhet el.

Amerika inkább mozgó műholdakra szerelne fel napelemeket, ezzel biztosítanák, hogy folyamatosan érje őket napfény, tehát a termelés állandó legyen. De azért a NASA is figyeli a holdi mozgolódást, 2015-ben bazsalikomot, fehérrépát és zsályát termesztenének majd a Holdon – persze egy speciálisan kialakított dobozban. A pályázat a Google Lunar X Prize versenyén indul, a Moon Express cég projektjének részeként. A folyton titkolódzó Kína is beszámolt az űrkutatási terveiről, egy neves állami tudós szerint 2025-ben végre kínai ember léphet a Holdra. Napelemes megoldásokat ők is szívesen alkalmaznának, de elmondásuk szerint a Hold igen gazdag lehet hélium-3-ban, melynek fúziójával évtizedekre elegendő energiát lehetne felhalmozni.

Több iskolában felfüggesztették a tanítást a szmog miatt. Santung, Csiangszu, Csöcsiang tartományokban, Sanghaj és Tiencsin tartományi jogú városokban a négyes skálán második, narancssárga színű figyelmeztetés van érvényben a hét eleje óta. Az országban rendkívül népszerű mikroblogokon és a mainstream interneten terjedő képek sárga, szürke, tejszínű szmogfelhőről tanúskodnak, teljesen kiüresedett utcákat, a bevásárlóközpontokban is arcmaszkot viselő lakosokat mutatnak– írja az MTI. Új rekordértékeket is mértek, a 354 mikrogramm / köbmétert is elérte a szálló por koncentrációja. Nincs mese, ez már rendkívül veszélyesnek számít. További aggodalomra ad okot, hogy a hét végéig nem várható erősebb légáramlat, amitől fellélegezhetne a térség.

Sanghaj belvárosa

Akár 42,1 százalék vámot vethetnek ki a kínai szolárüveggyártók termékeire -írja a napi gazdaság. A napelem-panelek gyártásához használt szolárüveg Brüsszel szerint az Európai beszerzési ár alatt érkezik, ez pedig komoly feszültséget eredményez a piacon. A júniusi megegyezés értelmében az unió megállapította a legalacsonyabb alkalmazandó importárakat, vagyis a kínai gyártók évente 7 gigawatt teljesítményig vámmentesen dobhatják itt piacra termékeiket, wattonként legalább 0,56 eurócentért. Ezt meghaladó mennyiség felett és/vagy az ennél olcsóbban eladott termékekre 47,6 százalékos büntetővám rakódik 2015 végéig.


forrás: napi gazdaság

Negyven százalékkal fog nőni a következő huszonöt évben a világ energiafelhasználása a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint – mondta Orbán Anita, energiaellátás-biztonságért felelős nagykövet, az Infó Rádiónak.

Nem sok jót ígér Európa számára a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) a globális energiafolyamatokat előrejelző ez évi jelentése, hiszen a második világháború óta nem fordult elő, hogy Európa jövőbeni jóléte ilyen nagy mértékben függjön a helyes energiapolitikai döntésektől. Fatih Birol (IEA főközgazdásza) szerint az EU számára több szempontból sem kedvező a csillagok állása. Először is az utóbbi egy-két évben jelentős mértékben átrendeződött a szereposztás a világ energiatérképén. A legszámottevőbb változás kétségkívül az, hogy az Egyesült Államok a nem konvencionális kőolaj és földgáz (palaolaj és palagáz) készletek kitermelésének következtében mostanra olaj- és földgáz importőrből exportőrré vált, mi több 2015-re várhatóan a világ első számú kőolaj-kitermelőjévé avanzsál.

Az ázsiai konjunktúra miatt a következő évtizedekben is meghatározó fosszilis energiahordozók árainak további növekedése várható, egyes országok és ország-csoportok (pl. Japán, EU) jelenleg is három vagy ötszörös áron jutnak gázhoz az USA-hoz képest, ami az energia-intenzív iparok visszaeséséhez vezethet. Jelenleg Európa a globális piacon 36%-ban részesedik, a következő években akár 10%-ra is csökkenhet. A másik nagy várható vesztes, ki más, mint a lakosság. A becslések szerint a következő 20 évben legalább duplájára, ha nem háromszorosára emelkedik a gáz ára az EU országaiban. Fatih Birol várakozásai szerint a következő években energiapolitikai fronton a légkör felmelegedéséhez köthető aggodalmak helyett a növekvő energiaköltségek felett érzett általános nyugtalanság lehet a legfőbb motorja az áttörésnek.

Tetszett a szüret? A korábbiakat is olvassa el:

Pekingben tiltani kezdték a szabadban történő nyárson sütést – Zöldszüret

30%-ban megújuló energiák Angliában?!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.