Tudomány

Kemény harcokra készül a szervezetünk

Vírusok és bacilusok hada várja, hogy adandó alkalommal betörjön a szervezetünkbe. Ilyenkor lép akcióba az immunrendszer: felkutatni és elpusztítani.

Képzeljük el az emberi testet úgy, mint sejtek milliárdjainak jól szervezett társadalmát. Mindenki végzi a maga dolgát, együttműködik a másikkal a nagy egész, a szervezet működtetésében. Ebben a felállásban az immunrendszer a honvédség megfelelője. Feladata a betolakodók felkutatása, elpusztítása, de mindenekelőtt távoltartása.

Gyenge ellenfél az ember

A téli időszak időjárása egyértelműen az ellenségnek kedvez, az immunrendszerre nehezedő nyomás tehát ilyenkor a legnagyobb. Ezért sem mindegy, milyen kondícióban vágunk neki a télnek. Egy túlsúlyos, egysíkúan táplálkozó, vitaminhiányos ember például sokkal könnyebb célpont.

A tipikus téli megbetegedésnek tekinthető nátha és influenza kórokozói szaporodásának és terjedésének is kedvez a hideg, de nem fagyos idő, valamint a nyirkos levegő. Mivel zömében cseppfertőzéssel terjednek, a már megbetegített emberek hatalmas sikerrel terjesztik a támadók hadát buszon, otthon, munkahelyen.

Ön hogyan védekezik?

Ismer jól bevált házi praktikát nátha ellen vagy az immunrendszer erősítésére? Mézes citrom, hagymafőzet és társai. Ossza meg velünk a cikk alatt kommentben!

Nem segíti a védelmet az sem, hogy elkényelmesedett, puhány élőlényekké változtatott minket a civilizáció. Az állandó, kellemes szobahőmérsékletről a kinti hidegbe lépve szervezetünk szinte sokkot kap. Nyálkahártyánk kiszárad, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy szélesre tárjuk a vár kapuját az ostromló sereg előtt. Szépen ezt úgy mondjuk, a téli időszakban fogékonyabbak vagyunk a légúti megbetegedések iránt.

Felkutatni és elpusztítani

A kórokozók pedig csak az alkalmat lesik. Itt vannak például a vírusok, amelyek első látásra nem tűnnek túl ijesztőnek: a vírus mindössze egy fehérjeburokban lévő örökítőanyag. Önálló életre, szaporodásra képtelen. Különleges képessége azonban félelmetes ellenséggé teszi. Ha bejut egy gazdaszervezetbe, esetünkben egy emberi sejtbe, képes azt átprogramozni, és a segítségével nagy sebességgel megsokszorozni önmagát.

Az immunrendszer két hullámban veszi fel ellenük a harcot. A jelszó ugyanaz, mint az amerikai katonáké volt a vietnami háborúban: felkutatni és elpusztítani. Elsődleges feladat, hogy felkutassa és megjelölje a beférkőzött vírusokat és a már megfertőzött sejteket. A második körben pedig speciális fehérjéket bevetve elpusztítja az azonosított célpontokat.

A téli megbetegedések 90 százalékát vírusok okozzák, többségükkel az immunrendszer néhány nap alatt elbánik. Pár napig tartó torokfájással, hőemelkedéssel, orrfolyással nem érdemes orvoshoz fordulni, C-vitaminon és immunerősítőkön kívül valószínűleg nem fog mást felírni. Ettől függetlenül ezeken a napokon nagyon hasznos, ha aktív pihenéssel és vitaminkúrával segítjük szervezetünk harcát.

Ennek már fele sem tréfa

Ha viszont a tünetek nem enyhülnek, mindenképp fel kell keresni a doktort. Erős a gyanú ugyanis, hogy a támadásba beszálltak a baktériumok is. Ezt nevezzük szövődménynek, másodlagos fertőzésnek, és a baj komoly is lehet, mint például tüdőgyulladás. A vírusokkal való küzdelem során az immunrendszer annyira meggyengül, hogy sok esetben nem képes ellenállni a baktériumok kisebb rohamának sem.

A harcot természetesen azonnal felveszi, aminek jeleit akár mi magunk is megfigyelhetjünk: tüszős mandulagyulladás esetén például az apró, fehér foltok fehérvérsejtek hada, amint éppen kaszabolják a szerv felszínén tobzódó bacilusokat.

A baktériumok a vírusokhoz képest már önálló lények, mozognak, szaporodnak. A testünkbe jutva a baktériumok is igyekeznek átvenni az irányítást, szaporodni kezdenek, energiaszükségleteiket a szervezetünkből fedezik. Mindeközben különböző anyagokat juttatnak a testünkbe, amelyek tüdőgyulladás esetén például lázt idéznek elő, illetve halálos veszélybe sodorják az embert azzal, hogy csökkentik a tüdő légzőfelületét.

Nem minden baktérium ellenség

Az egészséges emberben található sejtek 90 százaléka baktérium, csak a maradék 10 százalék a testünket felépítő sejtek aránya. Talán könnyebb elhinni, ha hozzátesszük: az egysejtű baktérium mérete két-három nagyságrenddel kisebb, mint az átlagos emberi sejteké. Áldásos tevékenységüket már a bőr külsején kifejtik, ahonnét kiszorítják a veszélyes kórokozókat, de többek között vitaminokat állítanak elő és segítik az emésztést is. Őket természetesen a lehetőségekhez képest meg kell óvni, így a gyógyászatban nem indíthatunk antibiotikumokkal totális háborút a megbetegedést okozó baktériumok ellen sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik