Tudomány
ferenc józsef és tisza istván (ferenc józsef, tisza istván, )

Magyarország nem akarta a háborút

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 07. 27. 14:00

Az első világháború előestéjén senki nem gondolta volna, hogy 15 millió ember halálát követelő négy évnyi vérontás következik, amely romba dönti Európát és átalakítja a világot.

Korábban a témában:

Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia koronatanácsában már a Szerbiának küldött hadüzenet kérdése volt a központi téma. Ezt egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett a megjelent vezetők szinte mindannyian támogatták.

A hadüzenet nyilvánvalóan egy általános háború kockázatával fenyegetett, hiszen Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, a keleti nagyhatalom mellett pedig ott állt az antant: Nagy-Britannia és Franciaország – idézi a Rubicon.hu.

Mire a falevelek lehullanak…

Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és minden jel arra mutatott, a hármas szövetség hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A vezérkari főnököknek a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével sikerült meggyőzniük II. Vilmos német császárt. Gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborút terveztek, amelyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna.

A Monarchiának ebben a háborúban a szerbiai fronton kellett volna győznie, majd feltartania a – lassúnak vélt – orosz mozgósítást. Ezalatt a franciákat a németek békekötésre kényszerítették volna, és együttes támadást indítottak volna II. Miklós cár birodalma ellen. Ferenc József és Vilmos vezérkara gyors, mindössze néhány hónapos küzdelmet jósolt. Azidős német uralkodó kijelentette: Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek!”

Ferenc Józyef és Tisza István (forrás: wikipedia.hu)

Tisza már látta Trianont

A Magyarországot képviselő Tisza István volt talán az egyetlen befolyásos politikus, aki ellenezte a hadüzenetet, mert tisztában volt vele, hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat. A győzelemmel ugyanis a Monarchia területe és ezzel együtt lakossága is gyarapodna, ami csökkentené a magyarság arányát és ezzel befolyását is. A vereség pedig minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot. Reálisan gondolkodott, mint azt Trianon hamarosan be is bizonyította.

Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását. Illetve megpróbálta rábírni a császárt, egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai. A magyar kormányfő végül nem járt sikerrel. Ferenc József egy Szerbia szuverenitását mélyen sértő, ezért I. Péter számára elfogadhatatlan ultimátumot küldött Belgrádba. Célja azonban ekkor már a háború kiprovokálása volt.

Oroszországgal a háttérben a kis Szerbia erősnek érezte magát, és visszautasította Bécs követeléseit. Pár nap tétovázás után pedig, 1914. július 28-án Ferenc József végül elküldte a birodalma számára végzetesnek bizonyuló hadüzenetet.

További részleteket a hadüzenetről és a háborúról ide kattintva olvashat a Rubicon.hu-n.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vladimir Putin, President of Russia, during the opening session of the Paris Peace Forum, an event that is a part of the commemoration ceremonies to mark the centenary of the 1918 Armistice, at the Villette Conference Hall in Paris
The Paris Peace Forum was created to
bring together all actors of global
governance to strengthen multilateralism
and international cooperation. 
On Sunday, November 11, 2018, in Paris, France. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.