Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia koronatanácsában már a Szerbiának küldött hadüzenet kérdése volt a központi téma. Ezt egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett a megjelent vezetők szinte mindannyian támogatták.
A hadüzenet nyilvánvalóan egy általános háború kockázatával fenyegetett, hiszen Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, a keleti nagyhatalom mellett pedig ott állt az antant: Nagy-Britannia és Franciaország – idézi a Rubicon.hu.
Mire a falevelek lehullanak…
Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és minden jel arra mutatott, a hármas szövetség hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A vezérkari főnököknek a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével sikerült meggyőzniük II. Vilmos német császárt. Gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborút terveztek, amelyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna.
A Monarchiának ebben a háborúban a szerbiai fronton kellett volna győznie, majd feltartania a – lassúnak vélt – orosz mozgósítást. Ezalatt a franciákat a németek békekötésre kényszerítették volna, és együttes támadást indítottak volna II. Miklós cár birodalma ellen. Ferenc József és Vilmos vezérkara gyors, mindössze néhány hónapos küzdelmet jósolt. Azidős német uralkodó kijelentette: Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek!”
Ferenc Józyef és Tisza István (forrás: wikipedia.hu)
Tisza már látta Trianont
A Magyarországot képviselő Tisza István volt talán az egyetlen befolyásos politikus, aki ellenezte a hadüzenetet, mert tisztában volt vele, hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat. A győzelemmel ugyanis a Monarchia területe és ezzel együtt lakossága is gyarapodna, ami csökkentené a magyarság arányát és ezzel befolyását is. A vereség pedig minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot. Reálisan gondolkodott, mint azt Trianon hamarosan be is bizonyította.
Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását. Illetve megpróbálta rábírni a császárt, egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai. A magyar kormányfő végül nem járt sikerrel. Ferenc József egy Szerbia szuverenitását mélyen sértő, ezért I. Péter számára elfogadhatatlan ultimátumot küldött Belgrádba. Célja azonban ekkor már a háború kiprovokálása volt.
Oroszországgal a háttérben a kis Szerbia erősnek érezte magát, és visszautasította Bécs követeléseit. Pár nap tétovázás után pedig, 1914. július 28-án Ferenc József végül elküldte a birodalma számára végzetesnek bizonyuló hadüzenetet.
További részleteket a hadüzenetről és a háborúról ide kattintva olvashat a Rubicon.hu-n.
