Tudomány

Mézzel trágyázott lakodalmas kása [Ez a beszéd]

Baróthy Zoltán
Baróthy Zoltán

2011. 10. 14. 14:32

Ez bizony így elég furán hangzik, pedig Jókai írta le A barátfalvi lévita című regényében. De miért így használta Jókai? És mi köze a trágyának a drazséhoz?

Korábban a témában:

Ma a trágya szónak megyünk utána, a szó története és jelentésének változása ugyanis igen érdekesen alakult. (Olvasson tovább nyugodtan, senkinek nem vesszük el az étvágyát!)

Kevesen tudják, hogy a trágya eredetileg ételizesítőt jelentett, vagyis az olyan, többnyire édes fűszereket vagy fűszerkeverékeket, amelyekkel meg lehetett hinteni az ételt. A kifejezés eredetét a latin tragemata (jelentése: ’csemege’, ’nyalánkság’) szóban kell keresni.

Mivel azonban – a mai értelemben használt – trágyázáskor a földet is meghintik, gazdagabbá teszik (az ízesítik szót valahogy nem esik jól leírni), használata a konyhából áttevődött a földekre, sőt az új jelentés fokozatosan háttérbe szorította az eredetit, mára pedig teljesen kiszorította azt. (A 19. században, mint a bevezetőben idézett Jókai-idézetből látszik, még párhuzamosan, mindkét értelemben használták.)

És hogy mi köze a trágyának a drazséhoz? Csak annyi, hogy a drazsé eredete is ugyanarra a latin kifejezésre, a tragematára vezethető vissza. A tragemata a latinból a francia nyelvbe is továbbkerült, majd miután átesett egy kis hangalaki változáson (ott lett belőle „dragée”), a franciák átadták a németeknek, a németek pedig nekünk – de mindez már jóval később történt, mint a trágya szó megjelenése.

A drazsé első jelentése a magyarban ’cukrozott fűszermagvak’ volt valamikor a 19. század közepén (és ez egyáltalán nincs messze a trágya 16. századi értelmétől). Később viszont a fűszer jelentéstartalom helyett a hangsúly a cukorra, a cukros (aztán egyre gyakrabban a csokoládés) bevonatra tevődött át, így lett a drazsé a magyarban ’csokoládé- vagy cukormázzal bevont, finom tölteléket tartalmazó cukorka’ (illetve ’édes mázzal bevont gyógyszertabletta’.)

Ugye mondtuk, hogy senkinek nem vesszük el az étvágyát?

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.