Lengyel paleontológusok egy Mongóliából származó leleten szokatlan felfedezést tettek. Egy Protoceratops nemhez tartozó egyedet haláltusája végső stádiumában konzerválta a föld 80 millió évvel ezelőtt.
Azaz csontjainak lenyomata mellett jól kivehető életében tett utolsó lépésének nyoma is, ami nagy segítség a paleontológusoknak abban, hogy rekonstruálják, hogyan is érhette a halál az őslényt.
A Varsói Egyetem szakértője, Grzegorz Niedźwiedzki a gerinces lábnyomkutatás szent Gráljának nevezte a felfedezést.
A lábnyom léte sokáig egyáltalán nem volt egyértelmű. A fosszíliát tartalmazó kőzeteket még egy közös lengyel-mongol csapat gyűjtötte a Góbi-sivatagban 1965-ben.
A lábnyomra csak 45 esztendővel később Niedźwiedzki és kollégái lettek figyelmesek, akik egyezést találtak a nyom és a dinoszaurusz hátsó lábainak formája között.
A Protoceratops a ceratopsia növényevő dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt, a mai Mongólia területén.
A Protoceratopsnak nagy csontgallérja volt, amely a nyakat védhette, tapadási pontként szolgálhatott a nyaki izmok számára, vagy a figyelemfelkeltés eszköze lehetett, de az is elképzelhető, hogy mindezen funkciókat ellátta.
Az állatról elsőként Walter Granger és William King Gregory készített leírást, akik eleinte úgy vélték, hogy az észak-amerikai ceratopsiák őse lehet.
Jelenleg két faja ismert, a P. andrewsi és a P. hellenikorhinus, melyek főleg testméretükben különböznek egymástól. (forrás: Wikipedia)
