Tudomány

Búcsúznak az űrrepülők

24.hu
24.hu

2011. 07. 08. 13:46

Az Atlantis űrsikló fellövésével és visszatérésével örökre vége egy történelmi űrprogramnak. Ha a legtöbbet utazó űrsikló repüléseit összeadjuk, az amerikaiak a Naptól a Jupiterig jutottak volna.

Korábban a témában:

Az űrrepülőgépek ötlete már a Holdra szállást megelőző esztendőben felvetődött a NASA ekkor kezdte ugyanis kidolgozni az űrsiklók terveit.

A tervező csoportot még Richard Nixon bízta meg, aki 1972-ben már határozottan körvonalazta, a Space Shuttle progam célját: „A Space Shuttle program elsődleges célja egy olyan új szállítási eszköz biztosítása, amely: jelentősen csökkenti az űrkutatási műveletek költségeit és biztosítja a jövőben felmerülő tudományos, honvédelmi és kereskedelmi felhasználások megvalósítását.” A Shuttle flotta felépítéséhez 5,15 milliárd dollárt kapott a NASA.

1976 szemptemberében a Star Trek csillaghajójáról elnevezett Enterprise lett az első tagja a flottának, amelyik elkészült, igaz, űrrepülésre nem volt alkalmas. Eredetileg Contitutionnak “Alkotmánynak” keresztelték volna, de a Star Trek rajongói levelek hatására a NASA megváltoztatta eredeti döntését.

 

SIKEREK ÉS TRAGÉDIÁK

Columbia űrsikló (columbia, )Az első valóban működőképes űrrepülő a 2003 februárjában megsemmisült Columbia volt, melyet 1979. március 25-én szállítottak először a Kennedy Űrközpontba.

Legelőször a Columbia repült az űrben 1981. április 12–14. között, fedélzetén John Young parancsnokkal és Robert Crippen újonc űrhajóssal. Az eredményes berepülés után április 14-én tért vissza a Földre, és sikeres leszállást hajtott végre a kaliforniai Edwards légi támaszponton, egy kiszáradt sós tó helyén kialakított repülőtéren. Második küldetésén már egy robotkar működését tesztelték.

A Columbiát követte a főleg tesztelésre szánt Challenger, 1986. január 28-án indítása után 73 perccel megsemmisült. Fedélzetén 7 űrhajós halt meg. Későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsítófokozat szigetelőgyűrűje okozta a balesetet.

1983-ben építették fel a Discoveryt, az űrsikló program legsikeresebb tagját, melynek ha az összes utazását összeadjuk, akkor képzeletben Naptól a Jupiterig szállhatott volna, 26 évvel ezelőtt 1985-ben követte az Atlantis.

1991 májusában a Challenger helyére készítették el az Endeavourt. A Columbia helyére már nem készült új flottatag.

 

AZ HUBBLE ŰRTÁVCSŐ FORRADALMA, LABORATÓRIUMOK AZ ŰRBEN

Sally Ride (Sally Ride)Az űrsiklók történetéhez tartozik, hogy a Columbia fedélzetén vittek először az űrbe SpaceLab űrmodult. A Challenger fedélzetén repült az első amerikai űrhajósnő Sally Ride, aki második repülése során 1984-ben kipróbálta a magyar fejlesztésű Pille dózismérőt.

Az Atlantis fedélzetéről indították el a Magellan és Galileo űrszondákat. Előbbi Vénuszról gyűjtött adatokat, utóbbi a Jupiter felé vette az irányt. 1990-ben a Discovery állította pályára az azóta egymilliomodik mérését végző Hubble-űrtávcsövet.

Az űrsiklók készítették elő a Nemzetközi Űrállomás megépítését. 1998 októberében a Discovery fedélzetén a legidősebb űrhajóssal John Glennel repült.

2011-ben az Endeavour űrsikló a Nemzetközi Űrállomásra juttatta az Alfa Mágneses Spektrométert, amelynek mérései az Univerzum titkaira adhatnak válaszokat.

Az Atlantis az utolsó űrsikló, mely a tervek szerint 2011. július 8-án indul az űrbe, fedélzetén négy űrhajóssal, akik egy 12 napos misszión vesznek részt.

 

SZOJUZOK ÉS ALTERNATÍVÁK

Az űrsiklók nyugdíjba vonulása után várhatóan csak az orosz szojuzokkal juthatnak el asztronauták a Nemzetközi Űrállomásra.

A NASA tervei szerint az MPCV űrjárművek válthatják le az űrsiklókat.  A hírek szerint az űrhajón kilenc négyzetméteres “lakófelületet” alakítanak ki. A NASA közlése szerint az MPCV tízszer biztonságosabb lesz, mint a nyugdíjba vonult űrsiklók. Az új űrhajónak 2016-ra kellene elkészülnie.

A NASA eközben támogatja a Boeing cég X-37B nevű 9 méter hosszú titkos űrsikló fejlesztését is. A SpaceX vállalat a Dragon űrkapszulával kísérletezik, mellyel szintén küldhetnének embereket a Nemzetközi Űrállomásra. Az Európai Űrügynökség az ESA ezalatt szárnyatlan űrsiklókat tervez.

Még pontosan nem körvonalazódott az űrsiklókat leváltó amerikai űrprogram terve, azt azonban biztosnak tartják, hogy a kereskedelmi űrhajózásé lehet a jövő. Az amerikai kormányzat döntése értelmében az űrutazásban nagyobb teret kell engedni a magáncégeknek.

A United Space Alliance cég felvetette azt az ötletet is, hogy meghosszabbítaná az űrsiklóprogramot: turistákat utaztatna a nyugdíjazott járművekkel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

NEW YORK, NY - JULY 7: Milo Yiannopoulos arrives to speak outside of the offices of Simon & Schuster publishing company, July 7, 2017 in New York City. Yiannopoulos is promoting a new book and filing a $10 million legal complaint against Simon & Schuster following the publisher's decision to cancel his book deal. (Photo by Drew Angerer/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.