A hatalmas dinoszauruszok magatartásáról a paleontológusok annak alapján alkottak véleményt, hogy a zsarnokgyíkok csontvázai többnyire egyesével kerültek elő.
E szemléletet gyökeresen változtatja meg a Mongóliában, a Góbi-sivatagban a tirannoszaurusz “unokatestvére”, a “rémisztő gyík”, azaz a Tarbosaurus bataar 90 egyede csontvázának előkerülése. Féltucatnyi csontváz elhelyezkedése ugyanis arra utal, hogy ezek a dinoszauruszok egyetlen “falka” tagja voltak, amelyeket egyszerre ért a halál.
Philip Currie, az Albertai Egyetem paleontológusa szerint a tirannoszauruszok zsákmányszerzési technikája a fiatal és az idősebb egyedek együttműködésén alapult. Az ifjak csontváza arról árulkodik, hogy gyorsabbak és “rámenősebbek” lehettek, mint a felnőtt egyedek, utóbbiak viszont az erőt képviselték. Így a “tinédzserek” kutatták fel és cserkészték be a zsákmányt, majd idősebb társaik végeztek a kiszemelt áldozattal.
Dél-Dakotában egy kőfejtőből szintén előkerül három Tyrannosaurus rex csontváza, egymáshoz való közelségük is arra utal, hogy a zsarnokgyíkok is társas lények lehettek, akárcsak “mongóliai” unokatestvéreik.
“Világszerte egyre több olyan lelet kerül elő, amely arra utal, hogy a Tyrannosauridae-család tagjai időnként bandákba verődve vadásztak, vagy vándoroltak egyik helyről a másikba. Ez viszont arra enged következtetni, hogy viselkedésük sokkal összetettebb volt, mint korábban feltételezték” – magyarázta Philip Currie.
Hozzátette: a CT vizsgálatok tanúsága szerint a Tyrannosauridae-család tagjainak az agya is sokkal nagyobb volt a testükhöz viszonyítva, mint a krokodiloké, s ez az arány háromszor nagyobb volt, mint az azonos testméretű triceratops esetében.
A Tarbosaurus (rémisztő gyík) a tyrannosaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely Ázsiában élt a késő krétakor végén, mintegy 70-65 millió évvel ezelőtt. Két lábon járó, egy tonnát meghaladó húsevő volt, amely több tucatnyi nagy, éles foggal rendelkezett. A legnagyobb ismert példányok hossza elérte a 10 és 12 métert.
