Tudomány

Ezer éve nem történt ehhez fogható

Administrator
Administrator

2011. 03. 16. 07:48

Több mint ezer éve nem esett meg hasonló, Japántól nem messze újabb vulkánok törhetnek ki.
Korábban a témában:

A japán földrengéstől 10 centiméterrel elmozdult a Föld tengelye, és 1,8 mikroszekundummal rövidebb lett a forgási ideje.

Valerij Trubicin orosz geofizikus azonban kifejtette: nem, a Föld forgástengelye a helyén maradt, erre csakis a világűr globális gravitációs eseményei lehetnek hatással. A földrengések a Föld geometriai tengelyére vagy annak szögére hathatnak.

Helyesebb lenne úgy mondani, hogy a Föld tömege mozdult el. A 10 centiméter nem túl jelentős, mivel a tengely szöge alig változott.

Szerinte ennél sokkal jelentősebb hatása lehet annak, hogy Honszu sziget 2,4 méterrel elmozdult, mert ettől kitörhetnek tőle több száz kilométerre lévő vulkánok, földrengések következhetnek be, amelyeknek epicentruma nem közvetlenül Japánnál van, hanem például Kamcsatka vagy Korea alatt.

A brit geológus Roger Musson úgy nyilatkozott a BBC Newsnak, hogy szerinte Kr. u. 869-ben sújtotta hasonló vész Sendai partjait, akkor egy 8,3-as rengést kísérő cunami 4 km-re árasztotta el Japán partjait, a szőkőárra mintákat is találtak a kőzetrétegekben. A térségben az 1890-es években és 1930-ban pusztított utoljára nagyobb erősségű földrengés.

Mindkét szakember egyetért abban, hogy Japán térségében geológiailag gyakoriak az ilyen természeti katasztrófák, de míg az orosz geológus százévenként számol egy rendkívüli mértékű földrengéssel és cunamival, addig brit kollégája szkeptikusan ezer évre teszi a Japánt sújtó súlyos események előfordulásának gyakoriságát.

Közben ausztrál és japán geofizikusok körében felvetődött az az elképzelés, miszerint a Japán mellett futó Tokiótól 130 km-re lévő Tokai-szakadékban felgyülemlett szeizmikus feszültség miatt pattanhattak ki a nagyobb erejű rengések.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Tokai szakadékról részletesebben (New Scientist)
Angol szakértő a cunamik gyakoriságáról (BBC News)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.