Őskígyó lábakkal

Az kígyóknak a dinoszauruszok korában még voltak lábaik.
Korábban a témában:

A több mint egy méter hosszú hüllőt latinul Eupodophis descouensinek hívják. A kréta korban, a dinoszauruszok “virágkorában” élt. Egy olyan kígyó volt, melynek ugyan már visszafejlődtek a lábai és a kezei, de még a végtagjai nem tűntek el teljesen.

A 2000-ben felfedezett állat kétcentis lábai valószínűleg már nem mozogtak, inkább afféle sarkantyúk lehettek, mint a boa és a piton esetében, amik párzásnál kapaszkodásra használják apró csökevényes végtagjaikat.

A libanoni fosszília kulcsfontosságú, hiszen rengeteg nyitott kérdésre adhat választ a kígyók evolúciójával kapcsolatban. A francia Alexandra Houssaye vezette tudóscsoport ezért a német Kalsruhe Technológiai Intézetben háromdimenziós CT-eljárással készítettek felvételeket az apró csontokról.

A kígyók körülbelül százötven éve kezdtek kifejlődni. Az egyik elmélet szerint a gyíkok ásó életmódot folytattak, a föld alatti élethez szoktak, ezért a lábukra egy idő után már nem volt szükségük. Először az elülső végtagjaikat, majd a hátsókat “vesztették el”.

Egy másik elmélet szerint a kígyók vízi hüllők lehettek. Ahhoz, hogy a két elmélet közül kiderüljön, melyik a helyes, a leletet más fosszilis példányokkal és ma élő kígyók és gyíkok csontvázával vetik össze.

AJÁNLOTT LINKEK:

Bővebben a kígyóősről angolul (PhysOrg)

Videó és leírás a leletről (BBC News)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.