Dínószív nagyító alatt

Willonak, a dinoszaurusznak kőszíve van, nem csoda, mivel több, mint 65 millió évig feküdt a homokban.
Korábban a témában:

Egy észak-karolinai tudós, Dale Russel fedezte fel azt a későkréta korban élt Thescelosaurus nemzetségbe tartozó növényevőt, amelynek látszólag az egész mellkasa – így négyüregű szíve is – megőrződött az utókor számára.

A paleontológusok évekig reménykedtek, hogy a Willonak nevezett dinoszaurusz maradványaiból a lágy részek is fennmaradtak megkövesedve.

Az Észak-Karolinai Egyetemen egy új kutatásban a leletet CT-vel, röntgendiffrakciós analízissel és röntgen-fotoelektronnal vizsgálták meg alaposabban. A műszerek segítségével bebizonyosodott, hogy az egykor a hatalmas hidegvérűben dobogó szerv csupán homokból áll.

Az anyag kis foltokban őrizte meg Willo szívének sejtszerű mikrostruktúráit. A jövőben ezekben az apró darabokban keresik az egykor élt állat szívsejtjeinek nyomait.

AJÁNLOTT LINKEK:

Bővebben a dinoszauruszszívről – angolul (New Scientist)

A dinoszauruszszívről szóló tanulmány kivonata (Naturwissenschaften)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.