„Képzőművészeti főiskolára szerettem volna járni, festő szerettem volna lenni. Rókautakon előbb a tanítóképzőt, aztán a tanárképzőt, végül a képzőművészeti főiskolát is sikerült elvégeznem. Tanítottam.
Közben felbukkant az életemben Bereményi Géza, és a hetvenes években elkezdtünk dalokat írni. Ezekről a dalokról kiderült, hogy fontosak. Nekem, Gézának, sőt, másoknak is. Otthagytam a festőállványt, a tanári pályát, és elkezdtem énekelni.” – írta egyszer Cseh Tamás.
13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, majd három főiskolát is elvégzett: először a Budapesti Tanítóképzőt, aztán az egri Tanárképzőt és a Képzőművészeti Főiskolát. 1967 és 1974 között rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.
Cseh Tamás: Születtem Magyarországon
1970-ben bukkant fel a már említett jó barát életében: megismerkedik Bereményi Gézával. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt, majd 1998-tól a Bárka Színházé.
Első lemeze 1976-ban jelent meg Levél nővéremnek címmel, amelyet az Antoine és Désiré című és még tizenöt követett.
Elismerései: Az év lemeze díj (1988), a Magyar Köztársaság Tiszti-keresztje (1992), Liszt Ferenc-díj (1993), Pro Urbe Budapest (1998), Kossuth-díj (2001), Budapest, 8. kerület díszpolgára (2008), Bakonybél díszpolgára (2009), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009).
Cseh Tamás és Másik János: Budapest
„…Én nem vagyok zeneszerző. A dalok énekese vagyok. Egy füttyös cipészinas, akinek néha helyes dallamok jutnak az eszébe. Aki ügyesen bóklászik a lehetséges dallamok sokaságában. Van itt minden: két világháború közti sláger, beat, tangó, keringő, siralmak, bánatok. Rájuk támaszkodik a szöveg, és így mennek, együtt” – fogalmazta meg egyfajta ars poeticáját. (Talán legismertebb dala az Illegalitásban című.)
Bereményi mellett meghatározó szerző- ás zenésztársa volt Csengey Dénes és Másik János.
Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Gothár Péter, (természetesen) Bereményi Géza több filmjében szerepelt, de más rendezők is felkérték egy-egy szerepre a 60-as évek közepétől egészen 2006-ig, amikor a Régimódi történetek című tévéfilmben vállalt szerepet – utóbbit is Bereményi jegyezte. A magyar zenei élet nagyon szeretett vele dolgozni (ezen a felvételen Koncz Zsuzsával énekel).
Csinibaba – jelenet Cseh Tamással (Angela)
A Bakonybélt övező erdőben működik az az indiántábor, amit ő alapított barátaival 1961-ben. A Füst a szemében nevet kapott indiánfőnököt közel ötven éven át szoros szálak kötötték a községhez. Annyira megszerette a vidéket, hogy házat is vett a falu szélén. Nem véletlen, hogy 2009-ben az akkor már nagyon súlyos beteg Cseh Tamást díszpolgárrá avatta a falu.
A Napló című lapnak így nyilatkozott ezekről a táborokról: „Hihetetlen ideológiai szörnyűségeken ment keresztül az a korosztály, még jó, hogy nem ment rá mindenki, természetes módon megundorodtunk ezektől az ideológiáktól. Gondoltuk, ha elmegyünk az erdőbe, olyanok leszünk, mint az indiánok: tiszták, bátrak, egyenesek, önfeláldozók, akik nem rettennek meg semmitől.
Főleg a romantikus része vonzott bennünket, ki bírja ki a vihart, aki átmegy éjszaka, nem retten, csendben oson. Ebből persze semmi nem volt igaz: zörögtünk az erdőben, mint a vaddisznók, nem voltunk elég kitartóak. Mégis indiánok voltunk, szép emberekké tudtunk válni.”
Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én, Budapesten halt meg.
AJÁNLOTT LINKEK:
A Cseh Tamás Kör honlapja (cstk.com)
Minden, ami Cseh Tamás (csehtamas.lap.hu)
Cseh Tamás élete (dalok.hu)
Cseh Tamás budapesti lakóháza (wikipedia)
Cseh Tamás hivatalos oldala (cseh-tamas.hu)
A művész dalszövegei (zeneszoveg.hu)
