A kémikus akkor számolt be elméletéről, amikor a NASA élőben tudatta új eredményeit a világgal.
Steven Brenner elméletét arra alapozza, hogy az arzénnal kicserélt foszfátváz földi körülmények között nem annyira stabil, mint olyan rendkívüli hidegben -179 Celsius fokban, amely a Titan felszínén mérhető.
Az “arzénalapú” életformáknak idilli hely lehet a Szaturnusz legnagyobb holdja, így nem kizárható, hogy az ottani esetleges élet alapjai ilyen vegyületek lehetnek. Korábban ez elképzelhetetlennek számított, hogy ilyen környezetben lehetségesnek tarthassák az élet kialakulását és meglétét.
Felisa Wolfe-Simon, az arzént evő baktérium egyik felfedezője felvetette annak lehetőségét, esetleg az új kutatásokkal bizonyítani tudják más elemek is beépülhetnek a DNS-be. Tehát az élethet szükséges elemek száma a jelenlegi hétről még tovább bővülhet.
A kutatás alapjaiban változtatta meg az asztrobiológiai kutatás jövőjét. Így olyan helyeken is életet feltételezhetünk naprendszerünkben, ahol annak lehetőségét az utóbbi évtizedekben elvetették a tudósok.
AJÁNLOTT LINKEK:
