Azért veszélyes élő szervezetekre a vörösiszap, mert 13-as PH-értékű, lúgos vegyhatású anyag.
Bőrre vagy nyálkahártyára jutva maró hatása miatt gyulladás lép fel.
A szövet, amely érintkezik a vöröiszappal, ezután elhal, helyén kimaródó fekély keletkezik.
Ha a vörösiszapot lenyeli valaki, a nyelőcsőben és a gyomorban is ugyanezek a tünetek jelennek meg.
A vörösiszappal érintkezett felületek vizenyősek, síkos tapintásúak lesznek.
Ha közvetlenül érintkezik a lúg az erekkel, azokat felmarja, és a vérrel vörösesbarna alkáli-hemotokrotitot képez.
A felmaródott nyálkahártya duzzadt, elszíneződése a lúg töménységétől függően vörhenyestől feketés színűig terjedhet, amelyet vérzékeny fehér, olyakor szigetszerűleg elhelyezkedő lepedék borít.
A hegesedés ideje a 3-4. héten kezdődik, és a 8-9. héten fejeződik be.
Helyi méregtelenítéskor bő vízzel le kell mosni. Valamilyen savas anyaggal érdemes közömbösíteni (ecettel, citrommal, bórsavval, tejjel, tojással). Szem esetében bő vízzel ki kell öblíteni. Szintén bórsavval, 2% kokainnal, parafinolajjal kell közömbösíteni.
A lúgos sebeket tejjel, savas és cukros oldatokkal kell kezelni.
Tüneti kezelést nyújt a fájdalomcsillapítás és a helyi érzéstelenítés.
A vörösiszapot lenyelő embert hánytatni tilos.
A műveletek befejezése után szükséges a védőfelszerelés azonnali, még a testen történő lemosása. A védőfelszerelés levetése után a fürdés, a bőr lemosása is kötelező.
