Tudomány

Üzemben a paksi erőmű 3. blokkja (1986)

Paks, szeptember 28. – A hazánk energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú atomerőműben ezen a napon indul el a harmadik blokk működése.

A Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1-jén hozták létre, ez volt a mai Zrt. jogelődje.
Az atomenergia békés felhasználását jó harminc évvel korábban már felismerték, 1942. december 2-án életre kelt a világ első atomreaktora, Chicago egyetemi stadionjának földalatti termében. A tervezők között ott találjuk Szilárd Leó és Wigner Jenő nevét.

Hazánk egyáltalán nem maradt le a világban zajló energiatermelési formák kidolgozása terén, 1950-ben megalakul a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI). 1955-ben Genfben egy nagy nemzetközi konferencián 73 nemzet tudósai az atomenergia békés felhasználásáról tárgyaltak, köztük Hevesy György. (1954-ben Moszkvában elindult az első kereskedelmi célú reaktor.)

1957-ben megalakult a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 26 nemzet részvételével, köztük volt hazánk is. 1959. március 29-én a KFKI üzembe helyezi kísérleti atomreaktorát, ekkor jött létre az első láncreakció Magyarországon.

A mérföldkő 1966. december 28-án jött el, amikor Magyarország és a Szovjetunió aláírja az államközi egyezményt egy atomerőmű magyarországi létesítéséről.

Beszélgetés Pólya Józseffel, az Atomerőmű első igazgatójával:

Hatalmas biztonsági és szakmai követelmények mentén épült fel a Paksi Atomerőmű, a háttérben 14 tervező- és kutatóintézet állt, 166 vállalattal és 1723 érvényben lévő szerződéssel. Jelen voltak szovjet, lengyel, cseh és német mérnökök és szakmunkások. Az építkezésen csúcsidőben közel 10 ezer ember dolgozott, de bevonták a logisztikai problémák megoldására – 1000 fő erejéig – a Magyar Honvédséget is és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget (KISZ) is.

Paks új városrészt kapott a felépült lakóteleppel, lakosainak száma 21 ezer főre nőtt, 1979-től város ranggal büszkélkedhet. Érdekesség, hogy még két helyszín szóba jött lehetséges megoldásként: Bogyiszló és Dusnok.

Az okok, ami miatt Paksra esett a választás: sík terület, a munkák könnyen végezhetőek, ár- és belvízvédett helyszín, kedvező szélirányok és meteorológiai adottságok, kis népsűrűség a 30 kilométeres körzetben, vízi úton szállíthatóak az építkezéshez szükséges anyagok (olcsó megoldás), a déli országrész villamosenergia-ellátása javul, ráadásul a Duna minimális vízhozama körülbelül 750 m3/s, és ennek az értéknek csupán 15-20 százalékát használja fel az erőmű hűtési célokra.

Mérföldkövek az 1. blokk indításáig:

1967. február 16.: Elfogadják Paksot helyszínnek a Nehézipari Minisztériumban.
1969. április 7.: Elkezdődik az építkezés a villamoshálózat kiépítésével és a csatornázási munkálatokkal.
1969. december 31.: Leállítják az építkezést, addig 148 millió forintot használtak fel.
1971. október 21.: A kormány 1973 első félévére írta elő egy 880 MW-os paksi telephelyű atomerőmű építését.
1973. február: Folytatódtak a félbehagyott terület-előkészítő munkálatok.
1974. augusztus: Megkezdődött az 1. és 2. blokkok építése.
1975. november 24.: A nehézipari miniszter aláírta a Paksi Atomerőmű Vállalat alapítási okmányát.
1976. január 1.: A Paksi Atomerőmű Vállalat megkezdte működését.
1976. március 30.: Megindult a forgalom az új vasúti pályán Paks és az erőmű között.
1976. november 23.: Elindult a távfűtés a beruházáson és a lakótelepen.
1979. január 1.: Paks városi rangot kapott.
1980. október 20.: Végleges helyére kerül az 1. blokk reaktortartálya.
1980. december: Megérkezett az első üzemanyag-szállítmány.

A blokkok párhuzamos kapcsolása

1. blokk: 1982. december 28.
2. blokk: 1984. szeptember 6.
3. blokk: 1986. szeptember 28.
4. blokk: 1987. augusztus 16.

A Paksi Atomerőmű megépítése volt a 20. század legnagyobb ipari beruházása Magyarországon, a létesítmény a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát biztosítja. 2009-ben az erőmű négy blokkja összesen 15 427 GWh villamos energiát termelt.

A Paksi Atomerőműben a 4 darab VVER 440/213 típusú nyomottvizes reaktor beépített teljesítménye 1850 MW. Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével.

A négy blokk a világ élvonalába tartozik, évek óta az első 25 legbiztonságosabb blokk között szerepelnek. Ezt bizonyítja a Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének (WENRA) részletes ellenőrző vizsgálata. A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése a nukleáris biztonság magas színvonalának megőrzése mellett 20 évvel – 2032-2037-ig – meg kívánja hosszabbítani a blokkok üzemidejét.

Az erőmű – a tájékoztatásuk szerint – állami támogatást, központi pénzügyi forrásokat nem vesz igénybe az üzemidő-hosszabbítás megvalósításához.

Paksi életképek:

A bővítés régóta terv

Az 1980-as évek derekán jelentős erőfeszítések történek a paksi atomerőmű bővítésére. A nyolcvanas évek második felében 2 darab, úgynevezett VVER-1000 blokk építésének előkészítése folyt. Jelentős, mintegy 3 milliárd forintos előkészítő munkát végeztek el a helyszínen, elsősorban a tereprendezés, feltöltés, a telephelyi szállítási infrastruktúra építésének előkészítése terén. A beruházás helyszínéül az 1-.4. blokkok tengelyétől északra elhelyezkedő területet szánták. A beruházás előkészítését még a rendszerváltás előtt a kormány leállította.

Magyarország energiaellátásnak kérdései – konferencia 2009-ből. Előadó az erőmű műszaki főtanácsadója:

A következő jelentősebb esemény 1996-97-ben történt, amikor a Magyar Villamos Művek Rt. által kiírt kapacitásnövelési tenderen három pályázattal is indulni kívánt a Paksi Atomerőmű Rt. Végül nem tudott megfelelni a feltételeknek, mert nem tudta időre elkészíteni a z előzetes környezeti hatástanulmányt és annak elfogadását.

A Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi jóváhagyását adta az új blokk vagy blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.

„Most nézzük majd meg, mennyibe fog kerülni a tervezett beruházás, a nemzetközi példák alapján annyit el lehet mondani, hogy egy ezer megawattos blokk építése mai áron 2-2,5 milliárd euróba kerülne” – ezt Molnár Csaba közlekedési miniszter mondta 2009-ben, még az előző kormány szándékairól szólva. Az új blokkok 2020-ban nyithatnának meg.

Süli István, az erőmű vezérigazgatója a bővítésről a 2009-es országgyűlési döntést követően:

Hogy az új kormányzat mit gondol a bővítésről, annak részleteiről, még nem tudni, mindenesetre már évek óta 70 százalék felett van a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Paksi Atomerőmű weboldala
Az erőmű megépítéséről
Műszaki adatok Paksról
Százmilliárdokba kerülne a bővítlés

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.