A különböző elektronikai eszközök mára elengedhetetlen részévé váltak a hétköznapjainknak, azonban a hajlítható kijelzős okostelefonok megjelenése óta nem volt igazán átütő újítás ebben a szektorban. A mesterséges intelligencia azonban szoftveres téren sok mindent megváltoztatott 2023-ban, amihez szerencsére hardveres téren is felfejlődtek a gyártók. Ennek eredményeként idén számos olyan fejlesztést mutattak be, ami hosszú évekre meghatározhatja a kütyük világát.
Apple Vision Pro
Sokan állítják, hogy az Apple idei WWDC (Worldwide Developers Conference) rendezvényén bemutatott Vision Pro ugyanúgy megreformálhatja a virtuális- és kevert valóság eszközök piacát, mint ahogy azt 2007-ben az első iPhone tette a mobiltelefonokkal, ezzel elindítva a máig tartó okostelefon-korszakot.
A legtöbb forgalomban lévő VR-eszközzel ellentétben az Apple megoldásához nem jár kontroller: az elérhető alkalmazások között a szemünk mozgatásával lehet tallózni, gesztusokkal lehet kiválasztani őket, az ujjunkkal görgethetünk, a hangunkkal pedig akár el is indíthatunk applikációkat. Bluetooth-on keresztül azonban párosítható külső periféria az eszközhöz, amennyiben valaki ezt preferálja.
Az eszköz alapvetően egy virtuális felületet vetít a valóságra, mintha egy képernyő lebegne előttünk. Filmeket és sorozatokat nézhetünk, videotelefonálhatunk, értekezleten vehetünk részt, sőt, az Apple Vision Pro még 3D tartalmak megjelenítésére is képes. A formabontó kütyü egy kétórányi használatot biztosító külső akkumulátorral rendelkezik, de a gyártó ígérete szerint konnektorra kötve is használható lesz.
A headset elülső része üveg, mögötte egy külső kijelzővel, amire a szoftver ki tudja vetíteni az arcunkat, hogy a külvilág lássa a tekintetünket. A külső burkolaton 12 kamera és 5 szenzor kapott helyet, amik képesek követni a mozdulatainkat. A rendszer beolvassa továbbá az arcunkat, ez alapján létrehozva egy három dimenziós avatart, ami akár arra is használható, hogy „beüljünk vele” egy értekezletre. A virtuális másunk képes lesz leutánozni a mozdulatainkat és az arcunkon megjelenő kifejezéseket is – ez lesz látható a külső képernyőn. A belső kijelző 4K felbontást biztosít, az Apple ígérete szerint olyan részletességgel, ami lepipálja az okostévék által nyújtott látványt.
Mindezt az Apple-től nem szokatlanuk – egyelőre – horribilis árért lehet majd megkapni: jelen állás szerint a cég 3499 dollárt (nagyjából 1,2 millió forintot) kér majd az eszközért, ami a tervek szerint 2024 elején kerül forgalomba, kezdetben csak az Egyesült Államokban. Az érte kért összeg okán a Vision Próból várhatóan nem válik tömegcikk, így meglehetősen kevés az esély arra, hogy ez az eszköz hozza el a régóta várt AR- és a VR-forradalmat. Arra viszont jó lehet, hogy felrázza a tetszhalott piaci szegmenst, ha pedig lesznek olcsóbb utódok, az sok mindent megváltoztathat.
Humane AI Pin
Jó néhány hónapja lehetett már hallani arról, hogy két egykori Apple-alkalmazott olyan kütyün dolgozik, ami megszorongathatja, esetleg le is válthatja az okostelefonokat. Novemberben pedig le is rántották a leplet a Humane cég AI Pin névre keresztelt eszközéről, ami – az alkotók egyelőre kissé túlzónak tűnő ígéretei szerint – képernyő nélkül képes ellátni rengeteg olyan feladatot, amit egy okostelefon tud.
Az AI Pin egy apró, gyufásskatulya méretű eszköz, amit egy Qualcomm-féle Snapdragon processzor hajt meg. A készülék vezérlése elsősorban hangalapú, kérdéseinkre egy Sirihez hasonló, fejlett digitális asszisztens válaszol. Itt persze jogosan merül fel a hallgatózás gyanúja, azonban a fejlesztők erre is gondoltak, így amikor a mikrofon be van kapcsolva, azt egy jól látható LED-fény jelzi az előlapon. A 32 gigabájtos belső tárhellyel bíró eszközben egy 13 megapixeles kamera is található, méghozzá egy gyorsulásmérő, egy giroszkóp és egy mélységérzékelő kíséretében.
Az AI Pin a magunk elé tartott tenyerünkre, vagy más felületre tud információt kivetíteni. A készülék előlapjának nagy részét egy érintőpanel teszi ki, amin keresztül különböző utasításokat adhatunk egy-egy mozdulattal. A borítás alatt egy kisebb akkumulátor kapott helyet, ami nagyjából 5-6 órányi üzemidőt biztosít. A készülék használatához tehát nincs szükség csatlakoztatott okostelefonra, még a mobilhálózatokon keresztül is képes önállóan kommunikálni.
A vállalat viszonylag gyorsan meglovagolta a ChatGPT megjelenése óta tartó MI-hullámot, hiszen a készülék teljesen egészében mesterséges intelligencia alapú. A kütyü lelkét adó operációs rendszer, a CosmOS szinte minden utasítást a saját MI-modelljén futtat át. A Humane-t egyébként az OpenAI és Microsoft is támogatja, így valószínű, hogy az operációs rendszer a ChatGPT mögött is álló GPT-4 nyelvi modellt használja. Az eszköz képes a hallott szöveget szinte valós időben lefordítani, valamint meg tudja becsülni az ételek kalória- és fehérjetartalmát. A rendszer akár egész nap monitorozhatja a fogyasztásunkat, ha éppen erre kérjük.
A készülék mágnesek segítségével kapaszkodik meg a ruhánkon, de csíptetős megoldással is viselhető lesz. A termék nagyjából 700 dollárba, vagyis megközelítőleg 247 ezer forintba fog kerülni. Az elsőként kizárólag az USA-ban megjelenő eszközt kezdetben csak egy dedikált, a T-Mobile által kínált díjcsomaggal lehet majd használni, aminek az árát havi 24 dollárban (mintegy 8500 forintban) szabta meg a szolgáltató.
A Lenovo karkötőmobilja
Ahogy az már szóba került, az okostelefonok piacára egyedül az hozott frissítést az elmúlt években, hogy megjelentek a hajlítható kijelzős eszközök. Ezen technológiának hála reneszánszukat élik a kagylótelefonok, illetve megjelentek a kisebb tabletté nyitható mobilok is — lásd Samsung Galaxy Z Flip és Samsung Galaxy Z Fold. A Lenovo azonban ennél is tovább ment, ugyanis a Global Tech World ’23 eseményen bemutatták az új koncepciótelefonjukat, ami lényegében egy – szintén flexibilis kijelzővel felvértezett – karperecként is használható hibrid okostelefon.
Az egyelőre név nélküli megoldás legfontosabb eleme az FHD+ felbontásra képes, hajlítható pOLED panel, ami egyrészt textil hátlapot kapott, másrészt nem csupán félbehajtható, de bizonyos keretek között tetszés szerinti pozíciókba állítható. Ennek megfelelően feltekerhető például a csuklóra, de akár híd alakba is hajlítható, esetleg beállítható úgy, hogy a kijelző egy része talapzatként állva tartsa a kütyüt. Utóbbi főleg akkor jöhet jól, ha videóchatelünk, és nem akarjuk tartani a készüléket.
A felhasználói felület alkalmazkodik a felvett formához, az élményt pedig a modern kagylótelefonok sorát bővítő Motorola Razr 40 Ultráéhoz hasonlította a márkát birtokló Lenovo, hiszen az említett telefon külső képernyője szintén képes teljesértékű androidos alkalmazásokat futtatni a megszokottnál jóval kisebb kijelzőn.
A gyártó szerint a koncepció már nem csupán egy eszköz, de divatkiegészítő is, ami viselés közben igazodhat a felhasználó ruházatához. Erről már a mesterséges intelligenciát használó MotoAI gondoskodik, ami képes egyedi hátteret és rendszertémát készíteni a viseletünk alapján – a Qualcomm pont a Lenovóval párhuzamosan mutatott be egy olyan lapkakészletet, ami részben erre lett kihegyezve.
A kézikonzolok új generációja
Amikor a Steam digitális játékáruházról és a Counter-Strike-, illetve Half-Life-játékokról híres Valve 2022 elején piacra dobta a Steam Decket, egy PC-s játékokat futtató kézikonzolt, sokan kételkedtek benne, hogy egy ilyen gépnek van-e jövője. A Nintendo Switch PC-s megfelelőjének nevezhető Steam Deck azonban elég gyorsan rácáfolt a kételkedőkre, hiszen a Valve állítása szerint 2023 végére több millió darab fogyott a kütyüből, ráadásul ősszel megérkezett belőle a frissített változat.
Az új variáns a Nintendo Switch OLED-hez hasonló fazonigazítás, hiszen a legfontosabb változás, hogy az 512 gigabájt és 1 terabájt háttértárral szerelt modellek a korábbi 7 hüvelykes LCD érintőkijelző helyett már 7,4 hüvelykes OLED panellel kerülnek forgalomba. A felbontás továbbra is maximum 1280×800 pixel, de az OLED panelek 60 helyett már 90 Hz-es képfrissítésre képesek, és a paneltechnológia okán jobb a színhűség és nagyobb a fényerő is. Bár a burkolat alatti hardverspecifikációk alapvetően nem változtak, de az üzemidő a nagyobb aksi miatt egy kicsit megnőtt.
Ennél viszont érdekesebb fordulat volt idén, hogy a Steam Deck iránti érdeklődést látva nagy hardvergyártók (Asus és a Lenovo) is beléptek a hordozható kézi PC-k pár éve még nem is igazán létező szegmensébe. Elsőként megérkezett a ROG Ally, ami a mérete ellenére brutális teljesítménnyel bír, és Windowst futtat operációs rendszerként.
A kütyü 16 gigabájt (LPDDR5) memóriával és 512 gigabájt (PCIe Gen4) háttértárral vásárolható meg, ami tovább bővíthető SD-kártyával. A gép remek sztereő hangzást biztosít, a pazar látványról pedig egy 1080p felbontású, maximum 500 nit fényerejű, 120 Hz-es képfrissítésre képes, érintésérzékeny LCD kijelző gondoskodik.
A ROG Ally megjelenése után nem sokkal, szeptember elején mutatkozott be a Lenovo saját megoldása, a 800 dolláros áron kínált Legion Go, aminek az egyik legnagyobb ütőkártyája a kijelző, ami szépen lekörözi a tajvani konkurenst: 8,8 hüvelykes, érintésérzékeny IPS panel, 16:10-es képaránnyal, 500 nites maximum fényerővel, 2560×1600 pixeles felbontással és 144 Hz-es képfrissítéssel.
A Lenovo gépének másik különlegessége, hogy a Nintendo Switch konzolhoz hasonlóan a játékvezérlők leválaszthatók a burkolatról, így nem feltétlenül kell folyamatosan a kezünkben tartani a 854 grammos eszközt. A hátán lévő kiegészítővel kitámasztható, miközben a Joy-Con-szerű kontrollerekkel kényelmesen irányítható az eszközön futó játék. Fontos továbbá, hogy a dedikált gombok és analóg karok mellé trackpadet és touchpadot is kapunk, illetve adott a haptikus visszajelzés és a giroszkópos szenzor is.
Ha pedig már hordozható gépek, érdemes szót ejteni a szintén idén debütált PlayStation Portalról is, ami nem tekinthető klasszikus értelemben vett kézikonzolnak, hiszen önmagában nem képes játékokat futtatni, helyette vezeték nélküli hálózaton keresztül csatlakozik a felhasználó PlayStation 5 konzoljához.
Az eszköz úgy néz ki, mint egy DualSense kontroller, éppen csak a két markolat között egy 8 hüvelykes LCD-panel helyezkedik el, amire 1080p felbontásban streamelhetők a PS5-ön futó játékok legfeljebb 60 képkocka/másodperces frissítéssel. A kütyü a többiekhez viszonyítva egész olcsón, 220 dolláros áron került forgalomba, azonban ez inkább tekinthető a PS5 kiegészítőjének, mint önálló kézikonzolnak.
És persze itt vannak a chatbotok
Bizonyára nem sokan fognak vitába szállni azzal a kijelentéssel, hogy 2023 a mesterséges intelligencia éve volt. Túlzás nélkül a csapból is ez a téma folyt, hozzáteszem, nem véletlenül: a legnépszerűbb leágazásai, a nagy nyelvi modellek és a generatív MI-programok ugyanis már ma is jelentős hatással vannak az életünkre.
A ChatGPT tavaly novemberi bemutatkozása óta elképesztő mértékben felgyorsult a chatbotok alapjául szolgáló nyelvi modellek fejlesztése, és gombamód megszaporodtak az OpenAI programjának konkurenciát állító különböző alkalmazások. Ez idő alatt egyértelművé vált, hogy az eltérő mennyiségű és minőségű képzési adat miatt egyáltalán nem azonos a különböző modellek fejlettségi szintje. A felhasználók számára sokáig csak olyan szövegalkotásra képes generatív mesterséges intelligencia modellek voltak elérhetők, amik például nem csatlakoznak az internethez.
Az OpenAI fizetős felülete jelenleg jóval kifinomultabbnak mondható, mint az egyre népszerűbb Bingbe integrált változat, ez előbbi ugyanis már a GPT-4 nyelvi modellt alkalmazza, ami nagyságrendekkel nagyobb adatbázison lett kiképezve, mint az elődje.
Ezzel párhuzamosan rengeteg nagy cég hozta nyilvánosságra a saját fejlesztéseit. A Google Bard chatbotja néhány hónapos lemaradása ugyanakkor a mai napig szemmel látható: a bemutatóján komoly hibákat vétett, a vállalat MI-fejlesztői pedig pontatlannak és beteges hazudozónak nevezték a programot. Elon Musk az X-előfizetés promózására szintén saját chatbotot fejlesztetett, ami november végétől elérhetővé vált a feliratkozók számára. Az ígéretek szerint a Twitter üzeneteiből képzett program számára nincsenek tabu kérdések és válaszok.
Emellett természetesen a Meta sem tétlenkedett. Mark Zuckerberg cége azonban nem annyira az átlagos felhasználók, sokkal inkább a fejlesztők igényeit akarja kielégíteni a LlaMa névre hallgató modelljének bemutatásával. A felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni, ugyanis a bárki számára elérhetővé tett modellek nyomán rengeteg chatbot és egyéb alkalmazási forma szökkent szárba az elmúlt alig 12 hónapban.
Arról nem is beszélve, hogy egyelőre csupán a jéghegy csúcsát látjuk, az előkészítés alatt lévő projektekbe ugyanis értelemszerűen nem látunk bele, ahogy az orosz, kínai és egyéb fejlesztésekről sincs pontos képünk.
