A tavalyi év után ismét Dél-Koreában töltöttél néhány hetet. Hogy jutott eszedbe először, hogy Ázsiába menj, és helyi szervereken méresd meg magad?
Eleinte olyan céllal indultam el, hogy továbbképezzem magam, nagyobb kihívásokkal nézzek szembe profi ázsiai játékosok ellen. Most már kicsit kifele tekintgetek az esport világából, és inkább a streamjeim követőinek szeretnék minél változatosabb tartalmat gyártani. Sokkal nagyobb a lelkesedés a közönségemben is, ha valami extra, külföldi anyagot készítek. Tavaly még egyedül mentem ki, és szokatlan volt a közeg, most viszont már olyan videókat is tudtam készíteni, amelyben bemutattam a nézőimnek a helyi különlegességeket.
Milyen különbségeket tapasztaltál az európai és az ázsiai játékosközösség között?
Korábban is hallottam már arról, hogy Ázsiában sokkal nagyobb a játékosok teljesítménykényszere, így sűrűbben fordul elő hogy kiakadnak játék közben, ami után sokaknak csak az lesz a célja, hogy tönkre tegyék az ütközetet. Mentalitásban tehát sokkal fejletlenebbek, mint Európában, technikai szempontból viszont elképesztően magas minőségről beszélhetünk. Ezek miatt sokkal rövidebbek is a mérkőzések.
Nem lehet egyszerű helytállni ilyen játékosok mellett, ahogy az sem, hogy egyedül vágsz neki egy ilyen kalandnak, most már másodszor. Milyen segítséget kaptál ehhez?
Külföldi streamereknél megszokottnak mondható, hogy időnként elmennek egy hónapra Ázsiába, kvázi edzésként. A nézőimmel egy ideig viccelődtünk is erről, hogy nemsokára én is ott leszek, aztán ezután nagyjából két évre tényleg megadatott a lehetőség. Az első utamat az Unibet támogatta meg, itt viszont nagy probléma volt, hogy a gépemet is fel kellett adnom csomagban, ami hatalmas szerencsémre túlélte az utat. Az idei edzőtáborozásban a Lenovo segített ki egy Legion Slim 7 laptoppal, amivel sokkal kényelmesebb volt utazni és tartalmat gyártani is.
Miért választottad a streamelést az esport-versenyek helyett?
Idén már 13 éve, hogy a League of Legends-zel játszom, és nagyjából 8 év után éreztem azt, hogy nagyon nehéz lenne itthon olyan karriert csinálni, amiből kényelmesen megélek. Idővel csökkent a motivációm, egyre nehezebb volt csapatban dolgozni, és ez volt az az időszak, amikor streamjeim is igazán sikeresek lettek.
Így végül a csatornám mellett tettem le a garast, de ez sem gátolt meg abban, hogy időről időre elmenjek egy-egy versenyre.
Mivel lehetne népszerűbbé tenni az esportot idehaza?
A nagyobb létszámú és nagyobb közönség előtt játszott versenyek sokat lendíthetnének felfele irányba. Sok ismerősömtől hallom, hogy azért nem mennek el versenyekre, mert félnek a megaláztatástól. Ez nem jó hozzáállás, ugyanis a világversenyeken is látni néha olyat, hogy statisztikailag kisebb eséllyel bíró csapatok leküzdenek egy nagyobbat, és megnyerik a kupát.
Bár sokan hajlamosak magányos műfajként tekinteni az esportra, valójában a csapategység a legfontosabb. Természetesen a plusz pénzek, állami támogatások is rengeteget segítenének a játékosoknak, ahogy az is, ha néha lennének olyan baráti kupák, ahol a játékon van a hangsúly, nem a nyereményen.
Sokkal fejlettebb a külföldi esport iparág, mint Magyarországon?
A környező országokhoz képest érezhető a magyar piac lemaradása, külföldön ugyanis vannak, akik úgy tudnak megélni az esportból, hogy nem a legmagasabb szinten játszanak. Ezért is van az, hogy sok magyar játékost halásznak el külföldi csapatok. Ha egy bizonyos szintet elérsz egy nehéz szerveren, akkor már kapod is a felkéréseket, ezt követően pedig már a gamernél pattog a labda. Nyugatabbra tehát több csapat, szervezet és cég fektet pénzt az esportba.
Amit viszont fontos kiemelni, hogy mindezek ellenére a magyar esport közeg rendkívül összetartó, és támogatjuk egymást.
Tapasztalataid szerint mennyi ideig lehet magas szinten űzni az esportot? A világhírű játékosok között ugyanis kevés 30 feletti van.
Valóban kevés az olyan játékos, aki a húszas évei végén is a csúcson tud maradni. Az elképesztő mentális teher miatt sokan kiégnek, és azt is tapasztalni, hogy a reflexek lassulása kiemelkedő befolyásoló tényező a gamerek, főleg az esportolók körében. Éppen ezért sokkal nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjon a mentális egészség mellett a fizikai egészség is, tehát több testmozgásra lenne szükség. Emellett ott van az is, ami minden sportágban: vagyis, hogy a fiatalabb generációs sokkal motiváltabb, sokkal éhesebb.
Mit csinálnak 30 éves koruk után, amikor befejezték a játékot?
Sokan kipróbálják magukat más területen, de külföldön persze arra is látni rengeteg példát, hogy mentori szerepet töltenek be, és fiatalokat képeznek. A legtöbben viszont szerintem a streamelés irányába fordulnak. Ha például valaki már az aktív korszaka alatt elkezd streamelni, az hozzá magával a közönségét, ami hosszú távon komoly bevételt jelenthet neki, plusz gyakorlásnak is kiváló.
