A 2023-as ROG Strix Scar 16 esetén már a csomagolás sem mindennapi: a külső dobozon gyakorlatilag egy képregény fogadja a vásárlót, amiből már sejthető, hogy mit kínál a beltartalom. A belső csomagolás, amiben maga a laptop kapott helyet, még egy kis extrát is tartogat, hiszen a doboz egyik oldalát lehúzva szépen kiemelkedik a gép, hogy könnyedén ki tudjuk venni.
Ezt a funkciót az átlagvásárló jó eséllyel csak egyszer próbálja ki, de már a kicsomagoláskor érződik, hogy ez itt prémium kategória. A csomagolás a laptop mellett tartalmaz némi leírást, egy méretes, 330 wattos tápot, illetve az úgynevezett ArmorCap kiegészítőt. Ez egy cserélhető, a készülékházra felpattintható dizájnelem műanyagból, ami arra szolgál, hogy minimálisan egyedivé tehessük a gépünket. Alapjáraton egy átlátszó és egy fekete variánst kapunk a géphez, de rendelhetünk újabbakat, vagy akár 3D nyomtathatunk is egyedi megoldást magunknak.
Ha pedig már dizájn: ezen a gépen ugyan nincs a Zephyrus Duo-sorozatra jellemző extra kijelző, illetve nem olyan vékony, mint a ROG Flow-sorozat, de ettől a tervezők még nem tétlenkedtek az Asus műhelyében. A súly (2,5 kg) kordában tartása érdekében – a fedlapot leszámítva – a burkolat műanyag, abból viszont a legjobb minőség. Más gyártók gépeivel ellentétben ez a laptop nem akarja eltitkolni, hogy gamer eszköz, így fedlap ROG logója RGB világítást kapott, csakúgy mint a billentyűzet, továbbá a gépház alsó és hátsó éle. A fényjáték természetesen minden ponton testre szabható, méghozzá a gyártó saját AuraSync szoftverén keresztül.
A gép alja sem szokványos, hiszen különböző magasságú geometriai formákból áll össze, amik helyenként ráadásul rácsosak, ezzel is segítve a három ventilátoros hűtést. A billentyűzet és környéke szintén műanyag, a felső harmad (és az oldalak egy része) pedig füstüveg szerűen átlátszó. Ez akár még izgalmas ötlet is lehetne, ha kicsit bepillanthatnánk a gép működésébe, de valójában semmilyen alkatrész nem látszik, így nem teljesen világos, hogy mi volt a cél a részben transzparens burkolattal. Szintén érthetetlen, hogy a gyártók miért használnak még mindig olyan műanyagot, amin a kicsomagolást követően minden meglátszik: esetünkben a billentyűzet alatti rész – ahol a kezünk pihen – ilyen, gyakorlatilag képtelenség tisztán tartani.
És akkor a fontos dolgok
A tavalyi Strix Scar-szériánál még elfértek portok a gép hátuljára, idén már nem ez a helyzet, valószínűleg az amúgy elég durva hardver masszív hűtése ezt már nem teszi lehetővé.
Jobb oldalt, középtájon találjuk a töltő csatlakozóját, a 2,5 gigabites hálózati bemenetet, illetve egy 2.1-es HDMI-t, egy USB-C bemenetű Thunderbolt 4, egy szintén USB-C típusú USB 3.2 csatlakozót, és a fülhallgató aljzatát. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy másfél milliós gépnél már elvárnánk, hogy a kinézetre két ugyanolyan USB-C port ugyanazt tudja, tehát esetünkben Thunderbolt 4 legyen. A másik oldalon már csak két 3.2 USB-A csatlakozót találunk, vezeték nélküli kapcsolat terén pedig Wi-Fi 6E és Bluetooth 5.2 áll a rendelkezésünkre.
Hiába 16 hüvelykes a gép, nem kapunk klasszikus numpados billentyűzetet, helyette egy nagy, kényelmes, fantasztikus nyomáspontú, és természetesen gombonként megvilágítható klaviatúra tárul elénk felnyitás után. Emellett jutott hely médialejátszó kapcsolóknak, és öt makró billentyűnek is. És ez még nem minden hiszen annak sem kell aggódnia, akinek a legfrissebb játékok mellett az Excelt is futtatnia kell: a tapipadon lévő NumLK gomb megnyomásával az érintésérzékeny felületen azonnal felfénylik egy numerikus billentyűzet.
A tavalyi modellel ellentétben a kijelző tetejére ezúttal már felfért egy 720p felbontású webkamera, ami több, mint a semmi, de azért valahol nevetséges, hogy – főleg a pandémiát követően – az Asus még mindig nem képes ennél komolyabb kameramodult építeni a csillagászati áron kínált gépeibe. Szerencsére a kijelzőbe már nem lehet belekötni: a tesztalany egy 2560 x 1440 pixel felbontású Mini LED panelt kapott, 240 Hz-es képfrissítéssel és G-Sync támogatással.
Nincs akadály
Ezzel valószínűleg nem okozunk meglepetést, de a burkolat alatt igazi csúcshardver lakozik. A jelenleg kapható legerősebb i9-13980HX processzor mellé választhatunk 12 gigabájt memóriával szerelt RTX-4080 vagy 16 gigás RTX-4090 videókártyát is. Alapfelszereltségként 16 gigabájt DDR5-4800-as memóriát kapunk, de a két foglalatba összesen 64 gigabájt RAM helyezhető. Emellett két PCIe 4.0-s M2 foglalatot tölthetünk fel SSD-vel. Kezdhetünk akár 1 terabájtos modellel is, de akár RAID0-ban is beköthetők a meghajtók a maximális sebesség érdekében.
Nálunk egy RTX-4080-as kártyával, illetve 32 gigabájt memóriával szerelt modell járt (ennek a kódja G634JZ-NM015W), és nem volt panaszunk a teljesítményre. Arra viszont mindenkinek fel kell készülnie, hogy a combos hardver bizony komoly hűtést igényel. A hűtési módok között egy dedikált gyorsgombbal vagy az ArmoryCrate nevű alkalmazáson belül tudunk váltani: a silent fokozat például valóban csendes, netezéshez, hétköznapi feladatokhoz bőven elég hűtést biztosít. Ha viszont játszani akarunk, és a legmagasabb képfrissítési szám (fps) a cél, akkor muszáj a Performance vagy Turbo módot választani, ilyenkor pörögnek a ventillátorok, ami komoly zajjal jár.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy pontosan mit jelent a jó teljesítmény? Ennek meghatározása egyre összetettebb feladat, hiszen az új technológiáknak hála már nemcsak a nyers lóerők számítanak, hanem a különböző grafikai megoldások alkalmazása is. Egy új játék például hiába igényel nagy számítási teljesítményt, de ha támogatja a friss technológiák valamelyikét – mint például az Nvidia DLSS –, akkor magasabb képkockaszámot tudunk elérni, mint egy régebbi, kisebb igényű, de a modern megoldásokat nem ismerő régebbi játék esetében.
Így lehet például, hogy a Red Dead Redemption 2-vel 100 fps körül tudtam játszani, míg a nagy gépigényű Cyberpunk 2077 például DLSS nélkül „csak” 80 körüli fps-t produkált, de ha bekapcsoltuk az említett technológiát, akkor a 120-at is simán elérte. Ezt a hardvert persze nem tudtuk komolyan megszorongatni semmivel: az Assasin’s Creed Valhalla 120 fps-sel futott, a Forza Horizon 5 saját benchmarkja 160 fps-t mutatott, a Shadow of the Tombr Raider peidg 145 fps-t produkált a teszteken – mindegyik ultra grafikai beállítások mellett. A jóval visszafogottabb igényekkel rendelkező e-sport játékok közül a Valorantot próbáltam ki, ami bőven 300 képkocka/másodperc értéket produkált. Még a végtelen gépigényű Microsoft Flight Simulatorral is 60 fps felett repülhettünk, ami ennél a játéknál kifejezetten jó eredménynek mondható.
A külső megítélése abszolút szubjektív műfaj (nekünk speciel tetszik), de objektíven állítható, hogy a legújabb ROG Strix Scar teljesíti, amit vállal. Nem lehet megszorongatni semmilyen videójátékkal, lényegében kompromisszumok nélkül futtathatunk bármit, legyen szó régebbi vagy akár a legújabb programokról. Ennek megfelelően, hordozható gépről lévén szó, meglehetősen erős árcédula társul hozzá, hiszen a gép másfél millió forint környékéről indul, emiatt a legtöbbünk számára csak álom marad. Ha viszont valakinek nem okoz gondot ennyi pénz kicsengetése, és asztali megoldás helyet ragaszkodik a laptop kivitelhez, annak évekig nem kell majd aggódnia amiatt, hogy elindulnak-e a legújabb játékok a masináján.
