Tech

Sajó András: Nem a Facebookkal van gond, hanem azokkal, akik használják

A Facebook független ellenőrző bizottságot állított fel elismert szakértőkből, akiknek az a feladata, hogy a közösségi oldalt érintő legfontosabb kérdésekben segítsenek döntést hozni, amelyeket aztán a Facebook is köteles végrehajtani. Egyedüli magyarként a tagok közé választották Sajó András jogtudóst, a CEU jogi karának alapító dékánját is, akit a testület munkájáról kérdeztünk.

Korábban a témában:

A Facebook több mint 2,3 milliárd felhasználójával valódi nagyhatalom az interneten, és ez a széles elérés az évek során egyre több probléma forrása lett. Az alapító Mark Zuckerberg 2018-ban írt arról, a Facebook számára nem szerencsés, hogy önállóan kell ennyi fontos döntést meghoznia a szabad önkifejezésről és a biztonságról, ezért új rendszerre van szükségük a közzétett tartalmak szabályozásához és a vonatkozó szabályok érvényesítéséhez. A mellett, hogy az elmúlt években növelték a moderátorok számát, és szorosabbra fűzték a szálakat a külsős tényellenőrzőkkel a dezinformáció lassításának érdekében, egyre sürgetőbbé vált egy olyan testület felállítása, ami a Facebooktól függetlenül ítél meg egy-egy kérdéskört.

A közösségi oldal május 6-án jelentette be, hogy felállt a vállalat felügyeleti szerve, az Oversight Board, azaz az ellenőrző bizottság.

A tagok feladata független ítéletet hozni a legnagyobb közösségi oldalt érintő legnehezebb és legjelentősebb tartalmi ügyekben, amely döntéseket az oldal köteles lesz elfogadni.

A bizottság döntései véglegesek, nincs lehetőség fellebbezni, és mindenkinek el kell fogadnia azokat az egyszeri felhasználóktól egészen Mark Zuckerbergig. A Facebook a bizottság felállításával lényegében egy testületet helyezett maga fölé, ami példa nélküli intézkedés egy közösségi szolgáltatást nyújtó techóriástól.

Egyensúlyra van szükség

A tanács jelenleg húsz tagból áll, négyen közülük társelnökök, akiket még a Facebook jelölt ki, a május 6-án bejelentett további 16 ember kiválasztását már ők felügyelték. A tagok közé egyedüli magyarként bekerült Sajó András jogtudós is, a szólásszabadság és az alkotmányjog szakértője, az MTA rendes tagja, korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja, amelynek alelnöke is volt. Sajó a CEU jogi karának alapító dékánja, e mellett tanított a Budapesti Corvinus Egyetemen és az ELTE-n, a rendszerváltás idején részt vett az alkotmány-előkészítő és a nemzeti deregulációs bizottság munkájában, majd jogi tanácsadóként is dolgozott Göncz Árpád köztársasági elnök mellett. Több nemzetközi jogi szervezet munkájában is részt vesz, valamint alapító tagja a Halálbüntetés-ellenes Ligának.

A Facebook a legfontosabb olyan felület napjainkban, ahol az emberi vélemény és gondolkodás alakul. Nem csak nekem, de másik kétmilliárd embernek is egy hihetetlen intellektuális kihívás és egyben végtelenül fontos dolog, mert a közgondolkodás, ahogy az elmúlt évtizedben, a következő években is ettől a felülettől függ. Épp ezért nagy veszélyeket rejt, ha valamit túlszabályoznak, túlkorlátoznak. Ezt valahogy ellensúlyozni kell

– mondta a 24.hu-nak Sajó, akit arról kérdeztünk, miért vállalta el a felkérést.

Szabályozások terén tényleg egyensúlyt kell találnia a közösségi oldalnak: az eltávolított posztok miatt korábban már többször cenzúrával vádolták Zuckerbergéket, a politikai céllal terjesztett dezinformáció terjedését látva a kritikus hangok pedig megkérdőjelezik, hogy a Facebook jó hatással van-e a demokráciára.

Mark Zuckerberget, a Facebook alapító-vezérigazgatóját ábrázoló életnagyságú kartonfigurákkal tüntet az Avaaz nemzetközi jogvédő szervezet a Facebook körül 2018-ban kirobbant botrányra magyarázatot követelve az Európai Bizottság brüsszeli székházánál. Fotó: John Thys AFP

Hogy a demokráciát szolgálja vagy hátráltatja-e a Facebook? Ezt a kérdést nem korlátoznám a közösségi oldalra, hiszen magával az internettel, mint olyannal kapcsolatban is feltehető. A Facebook a demokráciát elő tudja mozdítani, ez nem igényel különösebb bizonyítást. Azzal kapcsolatban nagyobb a bizonytalanság, hogy vajon a racionális emberi gondolkodást, ami a demokráciának előfeltétele, hogyan segíti vagy gátolja. Úgy gondolom, hogy nem az eszköz, ami a gondokat okozza, hanem akik az eszközt használják.

„Ha már adott az emberi butaság, az legfeljebb összekapcsolódhat más közösségi eszközök segítségével. Ez egy régi harc az emberi ész és a butaság között, csak egy új felületen. De ettől még azok az értékek, melyeket az emberiség elfogadott az elmúlt 200 évben, itt is érvényesek, és ennek meghatározója mégiscsak a szólásszabadság” – fejtette ki Sajó.

Szempont az átláthatóság

Az ellenőrző bizottság lényegében úgy működik, mint a való életben a legfelsőbb bíróságok: ide fordulhat a felhasználó, aki elégedetlen a Facebook valamelyik döntésével – és ebbe már az Instagram is beletartozik. Hogy a bizottság foglalkozzon az üggyel, a panasztevőnek előzetesen ki kell használnia minden más, a Facebookon elérhető fellebbezési lehetőséget. A csoport ezen felül olyan eseteket is megvizsgál, amiket maga a Facebook terjeszt elő. A bizottság tájékoztatása szerint négy feltétel kell ahhoz, hogy egy felhasználó a „legfelsőbb bíróság” elé vigye az ügyét:

  • A panaszos aktív felhasználó, aki a saját ügyében jár el. Törölt fiókkal nincs lehetőség panasz benyújtására, a fellebbezés joga pedig nem ruházható át más ismerősre, családtagra. Ez új profil készítésével sem kerülhető meg.
  • Először a Facebooknak kell panaszt tenni, és kifogásolni a bejegyzés eltávolítását. Ha ezt is elutasítják a moderátorok, akkor lehet a következő lépcsőfok az ellenőrző bizottság. A moderátoroktól kapott visszautasításban lehet majd elérni a linket, ami elvezet a felületre.
  • A reklamáció elbírálása után 15 nap áll rendelkezésre, hogy a felhasználó a bizottsághoz forduljon.
  • A panaszos kérdéses posztja nem sértheti a helyi törvényeket. Egyes országokban ugyanis más szabályok vonatkoznak például a szólásszabadságra.

Mivel képtelenség minden ügyben dönteni, azok kerülnek majd terítékre, amelyek a legtöbb embert érintik, társadalmi szempontból jelentősek, fontos elvi kérdést vetnek fel. Mindezeket úgy vizsgálják a bizottság tagjai, hogy figyelembe veszik a Facebook irányelveit, illetve a nemzetközi jogi sztenderdeket.

Az egyik első feladatunk az, hogy valamilyen módon kialakítsuk azokat a szempontokat, amelyek alapján elsőbbséget állapítunk meg, mivel nyilván minden panasszal nem lehet foglalkozni. Előre eldönteni nagy hiba lenne most, hogy melyek legyenek a legfontosabb ügyek, mert akkor egy előítéletet vinnénk be a saját megközelítésünkbe. Én legalábbis azt szeretném, hogy csak azután döntsünk erről, miután áttekintettük a szakirodalmat, megérkeztek a panaszosoknak és a Facebooknak a jelzései, illetve más nemzetközi szerveknek az elemzései

– mondta el ezzel kapcsolatban Sajó.

A tényleges munka megkezdését a járvány is befolyásolhatja, hiszen még az eljárási rend kialakításán dolgoznak, ami személyes találkozókat igényel a tagok között. Az előkészítés folyamata előreláthatóan októberig zajlik majd. A tagok jelenleg a neten bonyolítják a megbeszéléseket heti egy alkalommal. Sajó szerint leghamarabb ősszel tudnak majd foglalkozni a valós problémákkal. A bizottságnak három hónapja lesz, hogy érdemi döntést hozzon egy-egy ügyben, így a szeptember végén kiválasztott ügyekkel az év végéig kéne dűlőre jutniuk.

Facebook alkalmazottak a cég dublini székhelyén. Fotó: Simon Dawson/Bloomberg/ Getty Images

Minden döntés indokolva lesz, és minden döntés felkerül a megfelelő felületre, hogy bárki hozzáférjen. Azért is, mert ez bizonyos fokig mindenkit orientálhat a jövőre nézve

– válaszolta a jogtudós bizottsági tag azzal kapcsolatos kérdésünkre, mennyire lesz átlátható a rendszer.

Az egész egy hitelességi kérdés

A bizottsággal kapcsolatban többen azért szkeptikusak, mert a bírált ügyekre vonatkozó döntéseket a közösségi oldalnak ugyan kötelező elfogadnia, de a felhasználók szabályzatát továbbra is Zuckerbergék kontrollálják, a bizottság csak javaslatokat tehet a módosításokra. A döntéseik viszont a későbbi moderálási gyakorlatra is hatással lehetnek.

A Facebooknak alapvető érdeke, hogy kövesse, amit mi mondunk, különben teljesen hiteltelenné válik. Ha egyszer azért hoztak létre egy fölöttük/mellettük álló testületet, hogy az igazolja vagy korrigálja a döntéseiket, és utána ezt nem veszik figyelembe, azzal magukat járatják le. Ez egy hitelességi kérdés, és véleményem szerint őszinte az a gondolatuk, hogy a szólásszabadság és más értékek szempontjából is egyensúlyt keresve szükségesnek tartanak egy külső ellenőrzést. Máskülönben nem fordítottak volna erre ennyi erőforrást, és nem olyan lenne a bizottság összetétele, amilyen

– mondta Sajó. A bizottság tagjait hosszú procedúra során választották ki, többeket is a cég korábbi kritikusai közül neveztek ki.

A fenntartáshoz szükséges anyagi forrást a Facebook adja, egy alapban helyezték el az ehhez szükséges 130 millió dollárt, ami körülbelül 42 milliárd forintnak felel meg.

A szakértők kiválasztásakor ügyeltek a földrajzi, nemzetiségi, nyelvi, nemi és szakterületi kiegyensúlyozottságra is. Fontos továbbá, hogy a tagok különböző régiókból származnak, így segítve az egyes ügyek kontextusának, kulturális hátterének értelmezését.

Sajó András mellett a dán társelnök, Helle Thorning-Schmidt az egyetlen, aki uniós országból származik. Felmerül a kérdés, hogy egy regionális ügyben az adott nyelvet beszélő, onnan származó tag véleménye hangsúlyosabb-e.

Ezt kizártnak tartom. A magyarázatokra valóban szükség van, mivel a kulturális kontextus fontos. A bizottságunknak még ezzel kapcsolatban is van mit megbeszélnie a jövőre nézve. Van még egy tag a régiónkból, a dán társelnök. Elképzelhető, hogy ha az én országomról van szó, akkor ő fogja képviselni a regionalitás szempontját, és ha egy dán ügyről, akkor inkább nekem kell majd, mert ő politikai szerepet játszik abban a közegben

– mondta ezzel kapcsolatban Sajó.

Hozzátette: többek közt arra is szolgál az előkészítési szakasz, hogy ezeket a kérdéseket végiggondolják, és eldöntsék, melyik megoldás teszi a döntésüket hitelesebbé. Egy megfelelő eljárásban kell átgondolniuk, elemezniük a problémát, majd az alapján kialakítaniuk egy indokolt álláspontot. Összességében a húsz tagnak közös álláspontra kell jutnia.

A bizottságnak nem célja, hogy úgy irányítson, ahogy Soros kívánja

Mivel kormánypárti politikusok korábban többször vádolták a Facebookot politikailag motivált cenzúrával, és a bizottság megalakulásának bejelentésekor több kormánypárti lap is kiemelendőnek tartotta, hogy a „Soros-egyetem dékánját” választották a tagok közé, ezért arról érdeklődtünk, számít-e a jogtudós a jövőben ilyen irányú kritikákra, akár egy vitatott, politikai töltetű poszt elbírálása kapcsán.

Itt két-hárommilliárd felhasználóról van szó, és valljuk meg, Magyarország tízmillió embert jelent, nem kétmilliárdot, a bizottságnak nem ez a központi problémája. Eléggé ismert, hogy Soros Györgynek nem éppen felhőtlen a viszonya a Facebookkal, korábban erős lépéseket javasolt a közösségi oldal ellen. Ezért nekem logikailag nem áll össze, hogyan lehet összekapcsolni egy független ellenőrző testület munkáját azzal, hogy én a Soros által letett pénzből alapított egyetem dékánja voltam. A testület célja nem az, hogy a Facebookot abba az irányba szabályozza, amit Soros javasolt. A cél, hogy a szólásszabadság érvényesüljön.

Kiemelt kép: CEU

Mark Zuckerberg leváltását sürgeti a Facebook éléről Soros György
Szerinte Trump újraválasztását segítené Zuckerberg.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.