Tech

Így kerül a társasjáték a képernyőre

Íme pár tipp azoknak, akik még mindig tonnaszám vásárolnák az asztali társasokat, de már nincs hely a polcon.

Játékosként, játékfejlesztőként és játékgyártóként egyaránt látszik, hogy reneszánszukat élik a társas- és kártyajátékok, a témában érintett csoportokban pedig folyamatos az új játékosok és érdeklődők áramlása – egyre többen döbbennek rá arra, hogy mégsem a Fogd el élve!, a Gazdálkodj okosan vagy a Monopoly az ilyen játékok csimborasszója. A tabletop játékokban (a hobbi megkerülhetetlen alapoldalaként funkcionáló BoardGameGeek.com közel 82 ezer játékot listáz) természetesen kevesebben süllyednek el, mint amennyien elkezdenek érdeklődni: van, akinek ideje nincs rá.

Eladási fórumokat figyelve, illetve eladásokba bocsátkozva gyakran hallhatjuk azt, hogy „nincs időm rá”, „nem vettük elő a játékot egy (vagy több) éve”, „szétszéledt a társaság, akivel eddig játszottunk”, „a barátnőm az ilyen játékokat nem szereti”. Van, akinek pénze nincs („muszáj racionalizálni”, „havonta x ezer forintot tehetek csak félre játékra, többet nem”), van, aki energiát nem fordítana egy új hobbira, de olyan is akad, aki gyerekesnek tartja (a Telekom tavaly decemberben félresikerült marketingkampánya pont ezt lovagolta meg igen rosszul). Szintén jellemző az a típus, aki nem tud kivel játszani (akár érdeklődés, akár meglepő módon nyelvtudás hiánya miatt), egyes (ritkább) esetekben pedig lakberendezési vagy pakolási javaslatsortűzzé fajul egy thread, amikor azt kell megvitatni, hogy hol lehet tárolni az új dobozokat, ha már a polcra nem férnek fel. A mentségek száma konvergál a végtelenhez – vagy a véges túl sokhoz legalábbis.

Szerencsére számos társasjátékot készítettek már el digitális változatban (borzasztóan hangzik 2016-ban a megfogalmazás, tudom), amelyek révén a fenti indokok egy jó részét félresöpörhetjük. Az ilyen játékok közül sok ún. gateway játéknak minősül, azaz olyannak, amely kifejezetten adja magát a kezdőknek az ismerkedéshez – ilyenekkel számít például a vasútvonalakkal operáló Ticket To Ride, az asszociációkon alapuló, eléggé álomvilági Dixit, az összefogáson alapuló, orvosos-CDCs-fertőzésellenes Pandemic, a telepesek életét összefoglaló Catan, a sárkányok akadálytalan szárnyalását illusztráló Tsuro… és számos hasonló, a BGG egyik ajánlólistáján ennél jóval többe is belefuthatunk.

Splendor © Days of Wonder
Splendor © Days of Wonder

Elsőként nem tudunk nem a Steamre pillantani, ahol számos gateway játékba futhatunk bele: a klasszikusnak mondható Catan, Monopoly és RISK mellett találhatunk Ticket to Ride-ot, a második világháború ütközeteit újraelevenítő Memoir 44-et, a reneszánsz ékkőkereskedelemről szóló Splendort, a bogarak világában játszódó zseniális kétjátékos stratégiai Hive-ot, de szerepel itt a némileg véresebb világok rajongóinak a Games Workshop jegyezte Blood Bowl 2, illetve a Space Hulk is – illetve éppen aktuális a hír, hogy februárban jelenik meg a Talisman: Horus Heresy is (boardgames haladóknak: többen mondják, hogy ez a Relic digitális változata és nehéz nem úgy ránéznünk).

A szintén itt megtalálható Talisman Prologue kapcsán (nem véletlen a névegyezés, a Talisman nevű játékrendszeren alapszik mindkettő) érdemes megemlíteni az egyedül játszható (soloplay, solitaire, ki hogy hivatkozik rá) boardgameket is – míg a társasozás leggyakrabban társas szórakozási formának számít, előfordul, hogy a szokott társaság tagjai éppen nem érnek rá, de akár az is, hogy a játékvilág és a játékmechanika annyira szórakoztató és magávalragadó, hogy egy ember is képes játszani. Ilyenkor idő ellenében vagy kártya, kocka vagy más módszer által felügyelt „AI” ellen játszhatunk – akit érdekelnek a hasonló játékok, itt találja a BGG legnagyobb gyűjteményét.

Okostelefonról vagy tabletről nekifutva az ismerkedésnek szintén vannak érdekes jelentkezők – az App Store-ban és a Google Play-en számos átfedéssel remek appok találhatóak, legnagyobb részük fizetős. (Az Androidos appokról itt található a BGG gyűjtése, az iOS-es appokról pedig itt.) Ami az árazást illeti: a legtöbb androidos társasjáték-port az ötdolláros árkategória környékén mozog, ami a dobozos változat árával összehasonlítva több mint enyhe, ellenben jóval több annál, mint amennyit a platform átlagfelhasználói a játékokra költenének.

Boss Monster © Plain Concepts SL: eljön majd az a pillanat, amikor TÉNYLEG 8bit főgonoszok akarunk lenni
Boss Monster © Plain Concepts SL: eljön majd az a pillanat, amikor TÉNYLEG 8bit főgonoszok akarunk lenni

Előfordulhat olyan is, hogy egy adott játékból a kiadó nem készít digitális változatot és a rajongók futnak neki egy port vagy átirat készítésének – ilyen például a Pandemicből készített Windemic, amelyben megtalálhatóak az eddigi kiegészítők és a régi játékos hagyományoknak megfelelően hotseates, azaz egy gép előtt kell, hogy váltogassák egymást a játékosok – mivel a játék folyamatosan mondja, hogy mit kell tennünk, könnyebben meg is tanulhatjuk a szabályokat, úgyhogy tarthatjuk a digi változatokat egyfajta felkészítőnek is.

Izgalmasabbak már azok a játékosok által összeállított modulok, amelyek a játékelemeket és a játékmechanikát tartalmazzák – ezeket betöltve egy ingyenes keretprogramba rögtön játszhatóvá is válnak. Két ilyen enginet érdemes ismerni: a VASSAL révén táblás és kártyajátékokat játszhatunk online (realtime vagy akár, játéktól függően, emailben is) – ehhez pedig térdrogyasztóan sok modul készült: megtalálható itt számos sci-fi játék (Battlestar Galactica, Gears of War, Space Empires 4X, stb.), az összes fontosabb lovecrafti horrorjáték (Arkham Horror, Eldritch Horror, Elder Sign, Mansions of Madness), a több száz játék között pedig mindenki talál magának érdekességet – olyan egyszerűbb játékok is megtalálhatóak itt, mint a már említett Dixit vagy a barátainkat öt perc alatt vérig sértett hisztériagéppé alakító Munchkin is. A másik ingyenes keretprogram, az OCTGN inkább kártyajátékokat tesz elérhetővé: akit érdekelne a Game of Thrones, az Android: Netrunner, a Star Realms vagy akár a Magic: The Gathering, az ezeken keresztül kipróbálhatja ezen  játékokat is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik