tudomány

A magyarok csak nézték a konvojban haladó 20 NDK-s kocsit, tudták, hova megyünk - kelet-német menekült vallomása az FN.hu-n.

Többször Németh Miklós fejéhez vágták, hogy nem kérte meg az NDK-s menekültek átengedésének árát. Nem akart rossz kufár módjára fejpénzt szedni - válaszolja. A németek még ma is hálásak - videó.

Osztrák és magyar civilek a nyiladozó vasfüggöny mellé szerveztek pikniket. Mindenki tudta, hogy nemcsak egy kis szalonnasütésre készülnek - mondja Németh Miklós Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmjében. Részletek először az FN.hu-n.

1989. november 9-én kelet-németek tízezrei indultak el a berlini falhoz, ahol ettől a naptól fogva szabad volt az átkelés útlevéllel. Pár óra múlva már útlevélre sem volt szükség. Ásóval, kalapáccsal végül gépekkel kezdték lebontani a hidegháború legkézzelfoghatóbb szimbólumát. Az FN videós visszaemlékezése.

1989 nyarán az NDK-ból több tízezer turista tekintette a szovjet blokk legszabadabb országát, Magyarországot a Nyugat felé tett első lépésnek. Hazánk végül az ellentétes szövetségi rendszerbe tartozó NSZK mellé állt – Papp Gábor Zsigmond filmje.

Nem túlzás, hogy az NDK a demográfiai gyorshalál megakadályozására vágta ketté Berlint, majd mintegy 30 év múltán ugyanezen okok miatt hagyta lebontani. A berlini fal leomlása az európai kommunizmus szimbolikus fináléja, a kegyelemdöfést azonban Magyarország adta meg. Ha a történteket hagyjuk történelemmé válni, mi is könnyebben élünk majd együtt a múlttal – Tallai Gábor történésszel beszélgettünk.

Az internet nagy mértékben segíti a tudomány terjesztését, de komolyan szelektálni kell az információk között. Az embereket pedig gondolkodni kell megtanítani – értett egyet az MTA elnöke, a Science és a Nature magazin főszerkesztője az MTV Az Este című műsorban

A rendszerváltás a bűnözésben, és az erőszakról szóló tudósításokban is hatalmas változást hozott Magyarországon. Ám eltörölte a halálbüntetést, amiből korábban évi hármat osztottak ki – a Visszatérés című film és háttere az FN.hu-n.

Újításokkal készül a vízirendészet a Tisza-tavon az idegenforgalmi szezon végén várhatóan fölbukkanó orvhalászok megjelenésére.

Az ’56-os forradalom leverése után hónapokig szovjet „kézi vezérléssel” működött Magyarország, míg Kádár János fokozatosan ki tudta tágítani önálló mozgásterét. Nincs arra bizonyíték, hogy bármit is tett volna a terror enyhítésére. Miért éppen Kádár került az ország élére? Rajta múlt a megtorlás kegyetlensége, vagy Moszkvából irányították a kezét? Kiss Réka történésszel beszélgettünk.

A Francia Akadémia 2009. november 3-án bejelentette, hogy 101 éves korában elhunyt a széles körben a modern antropológia atyjaként tisztelt Claude Lévi-Strauss.

Mi is lehetne a megtestesült Cseh Álom 1989 után, ha nem egy hatalmas szupermarket, amely hihetetlenül kedvező árakat ígér? Aztán kiderül, hogy a hazugságok kora nem tűnt el a kommunizmussal.

Letakarták a tükröt a halottas szobában, rituálisan lezárták a sírt, megvendégelték a koldust, és imát mondattak vele az elhunyt lélek békéjéért. A halottak napja sokáig a közösségről, az összetartozásról, nem pedig tömegről, virághalmokról és mécsesekről szólt.

Mindenszentek napján azokat az embereket ünnepeljük, akik istenhez és az evangéliumhoz méltó „szent” életet éltek. Nem pedig a naptárból kiszoruló „maradék szenteket”. Csodák, imameghallgatások, tiszta élet szükséges a szentté avatáshoz, egyedül a vértanúk kaphatnak némi könnyítést.

Elkészült a külföldön már sikeres magyar találmány, a fényáteresztő beton második generációja, amely fele olyan drága lesz.

Németh Miklós korábbi kormányfő a BBC-nek arról beszélt, hogy az 1989-es határnyitáskor senki nem sejtette a dominóhatást. Míg Honecker és Ceausescu elvtárs helyett „lúrazták”, Gorbacsov kacsingatással jelezte a bizalmát, a német egyesítésnek pedig Thatcher volt az egyik legnagyobb kerékkötője.

2009. október 23-án Eörsi László történész cikke jelent meg az FN.hu-n az ’56-os forradalom zsidó, roma és görög hőseire emlékezve. Egyikük „Cigány” beceneve ellenére nem volt roma származású. Eörsi László helyreigazítását közöljük.

Verekedett, fosztogatott, nők után futott, erőszakoskodott, a török ellen harcolt – az első magyar nyelven író költő az átlagos főúr életét élte. Térden állva vallott szerelmet, Istenhez könyörgött, nem hagyta szolgáját török fogságban, és meghalt a hazáért – Balassi Bálinttal megszületett a magyar nyelvű költészet. Éppen 455 éve.

Hajnalban életbe lépett a téli időszámítás, vagyis visszatértünk a „történelmi időhöz”. Benjamin Franklin ötletéből a II. világháború után energiát spóroltak, mára azt mondják, értelmetlen.

A „Cigány”, a „Zsidó Laci”, a „Kis Zsidó”, a görög Konstantinidisz vállvetve harcolt magyar társaival 1956-ban. A forradalom nem ismert cigányt, zsidót és magyart, csak bajtársakat, akik egyként érezték: „ez a hazám, itt a helyem” – Eörsi László történész cikke az FN.hu-n.

A NASA négy nappal elhalasztotta az Atlantis űrrepülőgép novemberi indulását a Nemzetközi Űrállomásra.

Saját feje és jószága védelmében ragadott szablyát, amivel páratlan felkelést robbantott ki a Habsburgok ellen az addig királyhű nagyúr. „…romlásra, örök gyalázatra jut nemzetünk, ha most az német dühösségnek ellene nem állunk” – szólt Bocskai István felhívása, aki a töröktől nem fogadott el koronát, végakarata pedig Erdély és Magyarország egyesítésére szólított fel.

Az év elején feltárt repülőhüllők lelete, az elkészült tanulmányok alapján, összeköti a fajfejlődés eddig ismert szakaszait, egyben megcáfolva a tudósok eddigi evolúciós elképzeléseit.

Az internetező felnőtt magyar lakosság több mint fele napi rendszerességgel kapcsolódik a világhálóhoz, június végén az előfizetések száma meghaladta a 2,4 milliót, ami főként a mobilinternet térnyerésének köszönhető.